Brüsszelben négy napon át egyeztetett egymással Michel Barnier az EU brexit-tárgyalásokat vezető főtárgyalója és David Davis brit brexitügyi miniszter. A tárgyalások középpontjában az Egyesült Királyság pénzügyi kötelezettségei, az országban élő uniós állampolgárok jogai és az Észak-Írország és Írország közötti határ kérdése állt.
A megbeszélést követő sajtótájékoztatón azonban kiderült, hogy a Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti egyeztetések második fordulóján nem sikerült megtalálni a közös nevezőt az Európai Bíróság szerepét érintő kérdésben, a válás költségéről, amit az Egyesült Királyság fizetne az EU-nak a kilépésért, illetve az Észak-Írország és Írország közötti határról. A két politikus abban egyetértett, hogy "az óra ketyeg". Az Egyesült Királyság azonban addig nem kezdheti meg a brexit utáni szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat, míg a válás kérdéseiben nem érnek el "jelentős előrelépést" - jelezte Barnier.
Michel Barnier a találkozót követő sajtótájékoztatón kijelentette: az első forduló a tárgyalások megszervezéséről, a második az álláspontok felvázolásáról szólt, a harmadik fordulónak pedig az álláspontok tisztázásáról kell szólnia.
Barnier - bár azt állította, történtek előrelépések bizonyos ügyekben - hangsúlyozta: az Egyesült Királyságnak tisztáznia kell álláspontját az olyan fontos kérdésekben, mint az uniós állampolgárok jogai és a brexit miatt fizetendő "lelépési pénz".
A francia politikus szerint nem sikerült közös nevezőre jutni abban, hogy hogyan lehetne garantálni a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok jogait. Barnier úgy vélte, hogy az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok és az EU-ban élő britek ügyéről a brexit után kellene tárgyalniuk. Barnier arról is beszélt, hogy szerinte az uniós állampolgárok jogait az Európai Bíróság joghatósága alatt kellene hagyni - ez egy olyan pont, amit Theresa May kizárt.
Nézetkülönbség volt az uniós állampolgárok családtagjainak jogait vagy a bizonyos szociális juttatások hordozhatóságát illetően is - tette hozzá az EU főtárgyalója.
David Davis szerint a "határozott" megbeszélést folytattak a válás költségeiről, de a megbeszélés összességében több okból is reményre ad okot.
Mindkét fél szeretne a következő fázisba lépni és elindítani a kereskedelmi tárgyalásokat, az uniós állam- és kormányfők októberi csúcstalálkozóján - írja a Bloomberg. Mint ismert, a britek az alapforgatókönyv szerint 2019 márciusában elhagyják az uniót. Ha addig nem születik megállapodás, akkor az Egyesült Királyság elveszti az uniós egységes piachoz való hozzáférését, ami annyit jelent, hogy harmadik országokra vonatkozó vámokat kell alkalmazni az Egyesült Királysággal szemben. Több elemzés is arra figyelmeztetett az utóbbi időben, hogy egy kemény brexit akár recessziót is eredményezhet a brit gazdaságban.
Az egyeztetéseket augusztusban folytatják.