Brexit: jó hírt kaptak a Nagy-Britanniában élő magyarok

A jelenleg érvényes brit szabályozás alapján a törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után is maradhatnak az országban, de meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. Ennek határideje 2021. június 30.

Brandon Lewis, a brit belügyminisztérium biztonsági és brexit-ügyi államtitkára nemrégiben egy német lapnak azt mondta: azokra a külföldi EU-állampolgárokra, akik ezt a határidőt megfelelő indok nélkül elmulasztják, a majdani új brit bevándorlási szabályok lépnek életbe. Arra a kérdésre, hogy ez azokra is vonatkozik-e majd, akik jogosultak lennének a brit letelepedett státusra, de valamiért kicsúsznak a határidőből, Lewis úgy válaszolt, hogy "elvileg igen", a brit kormány az ő esetükben is a bevándorlási szabályokat fogja alkalmazni.

Nem lesz automatizmus

Guy Verhofstadt azonban a BBC rádiónak nyilatkozva pénteken elmondta: a brit kormány brexit-ügyi miniszterével, Steve Barclayvel tartott legutóbbi megbeszélésén biztosítékokat kapott arra, hogy a brit kormány ebben az esetben sem fogja automatikusan kitoloncolni a külföldi EU-állampolgárokat. A Európai Parlament Brexit-koordinátora hozzátette: a megbeszélés alapján azt valószínűsíti, hogy London a határidőt lekésőknek is lehetőséget biztosít majd a letelepedési kérelem benyújtására, ha megfelelően megindokolják, hogy miért nem volt módjuk erre a normál eljárás keretében.

- fogalmazott tényszerűen Verhofstadt a pénteki BBC-interjúban.

A Nagy-Britanniában élő és a brexit után is maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban. Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt.

Pontozni fognak

A konzervatív párti brit kormány az ausztráliai pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes - vagyis az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes - bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság két hét múlva esedékes megszűnése után tervezett 11 havi átmeneti időszak lejártával, vagyis várhatóan 2021 januárjától.

Azokra a külföldi EU-állampolgárokra, akik az átmeneti időszak után érkeznek Nagy-Britanniába, elvileg szintén ezek a bevándorlási szabályok lesznek érvényesek, hacsak London és az Európai Unió a majdani kétoldalú viszonyrendszerről tervezett tárgyalásokon másban nem állapodik meg.

Uniós részről már jelezték, hogy a teljes körű - vagyis a szolgáltatásokra is kiterjedő - szabadkereskedelmi egyezmény feltétele az uniós állampolgárok szabad mozgásának további biztosítása. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Boris Johnson brit miniszterelnökkel tartott múlt heti londoni tárgyalása után kijelentette: az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad mozgása.

A brit kormány a Kanadával kötött uniós egyezményhez hasonló, de annál jóval szélesebb körű, félhivatalos megjelöléssel "Kanada-plusz-plusz-plusz" szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére is.

A pénteki BBC-interjúban Guy Verhofstadt kijelentette: hisz abban, hogy Nagy-Britannia valamikor visszatér az Európai Unióba, bár szavai szerint nehéz megmondani, hogy ez mikor lesz. A fiatal nemzedék felteszi majd a kérdést, "hogy mit tettünk", és azt fogja mondani, hogy "vissza akarunk térni" az EU-ba - jósolta az Európai Parlament brexit-koordinátora.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke a The Guardian című baloldali brit napilap karácsonyi kiadásában megjelent cikkében azt írta, hogy az EU bármikor szívesen visszafogadja tagjai közé Nagy-Britanniát.