Megkezdődött csütörtökön délután Brüsszelben az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcsértekezlet. Az ülésen Theresa May brit kormányfő várhatóan ismerteti az alsóház múlt hét második felében megszavazott javaslatát arról, hogy hosszabbítsák meg a brit uniós tagság megszűnésének az EU-szerződések alapján március 29-én esedékes jelenlegi határidejét. Az unióban maradó tagállamok vezetői már jelezték, hogy hivatalos brit bejelentés esetén fontolóra veszik a javaslatot.
Az uniós vezetők pénteken stratégiai menetrendet készítenek az egységes piac, a tőkepiaci unió, valamint a digitális politika, az iparpolitika és a kereskedelempolitika továbbfejlesztéséről.
Az Európai Tanács megbeszélést folytat az úgynevezett európai szemeszter idei prioritásairól, és várhatóan jóváhagyja az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást.
A külkapcsolatokat illetően az Európai Tanács elő fogja készíteni az április 9-én tervezett EU-Kína csúcstalálkozót, továbbá - a globális helyzetre is figyelve- eszmecserét fog folytatni általánosságban az EU és Kína közötti kapcsolatokról.
A csúcstalálkozón az éghajlatváltozást illetően az uniós vezetők iránymutatással szolgálnak majd az általános politikai prioritásokat illetően, azzal a céllal, hogy az Európai Unió 2020-ig hosszú távú stratégiát terjeszthessen elő a témába vágó párizsi megállapodással összhangban.
Az állam-, illetve kormányfők áttekintik az álhírek elleni küzdelem és a szándékos félreinformálás kezelése terén elért eredményeket is, valamint foglalkoznak a május végén esedékes európai parlamenti és a nemzeti választások EU-szerte biztosítandó védelmével.
Uniós vezetők hajlanak a brexit határidejének meghosszabbítására
Az Európai Tanács kétnapos ülésére érkező uniós tagországi vezetők a brexit március 29-én esedékes határidejének meghosszabbításának lehetősége mellett foglaltak állást - írta az MTI.
Angela Merkel német kancellár nyilatkozata szerint a brit parlament alsóházának komolyan kell vennie a brit uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének veszélyeit és el kell fogadnia a brit kormány és az Európai Unió megállapodását a Brexit feltételeiről. Merkel szerint az unióban maradó tagországok vezetőinek az unió jövőjére kell gondolniuk, ezért az utolsó pillanatig azon fognak dolgozni, hogy egy rendezett kiválást érjenek el. Fel kell készülni azonban arra is, hogy a megállapodást továbbra sem fogadja el a brit parlament alsóháza, a határidő ugyanis nagyon rövid.
Emmanuel Macron francia államfő nyitott a brexit határidejének technikai meghosszabbítására, ugyanakkor szerinte nem lehet a végtelenségig nyújtani a fennálló helyzetet. Egyértelművé kell tenni London számára, hogy a brexit a brit nép döntésének eredménye. Azt is, hogy a megállapodás kétéves, alapos munka eredménye, amely a lehető legjobb egyezség úgy Nagy-Britannia, mint az unió számára. Azt újratárgyalni nem lehet. Elutasítása esetén megállapodás nélkül lép ki az unióból Nagy-Britannia, az unió erre is fel van készülve - közölte Macron.
Sebastian Kurz osztrák kancellár nyilatkozatában abszurdnak nevezte, ha az Egyesült Királyság rész venne a májusi európai parlamenti választáson. Kurz támogatja a brit európai uniós kiválás elhalasztását, amennyiben "sikerül választ adni bizonyos fontos kérdésekre". "Fontos, hogy az Egyesült Királyság ne vegyen részt a választáson. Érthetetlen lenne egy olyan országnak a részvétele, amely el akarja hagyni az Európai Uniót" - tette hozzá.
A kilépés jövő heti határidejének meghosszabbításával kapcsolatban ugyanakkor leszögezte, az még mindig jobb, mint az úgynevezett kemény, megállapodás nélküli brexit.
Leo Varadkar ír kormányfő szerint rugalmasságot kell mutatni az Egyesült Királysággal szemben a brit belpolitikai káosz miatt, és megfelelő indoklás esetén lehetővé kell tenni az európai uniós kiválás határidejének rövid kiterjesztését. Azt hangsúlyozta, hogy a bennmaradó tagállamok egyike sem szeretné, ha a szigetország megállapodás nélkül, rendezetlen módon kényszerülne kilépni az EU-ból, ezért nyitottak a hosszabbításra. Ehhez azonban az kell, hogy London indokolni tudja a kérelmét, mivel el kellene kerülni egy olyan helyzetet, amelyben párhavonta újra és újra el kell halasztani a döntéseket és a határidőket. "A brexit néhány rendkívül nehéz döntést követel az Egyesült Királyság részéről" - fogalmazott at ír kormányfő.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök Samuel Beckett abszurd drámájára utalva úgy fogalmazott, "néha olyan érzés, mint ha Godot-ra várnánk az Egyesült Királyság európai uniós kiválási folyamatának ügyében, aki azonban ez esetben remélhetőleg végül meg fog érkezni". Véleménye szerint kizárólag akkor hosszabbíthatják meg a szigetország kilépésének határidejét a május 26-ai európai parlamenti választáson túlra, amennyiben azon részt vesznek a britek is, de London ettől egyelőre elzárkózik. Jelenleg úgy tűnik, minden lehetőséget kizártak, márpedig így nehéz előrelépni a folyamatban - mondta a miniszterelnök.
Mark Rutte holland kormányfő arra számít, hogy a bennmaradó tagállamok vezetői igennel fognak szavazni a hosszabbításra. Ha az alsóház harmadjára is elutasítja a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő szerződést, akkor a huszonheteknek újra kell értékelniük a helyzetet, de remélhetőleg a fokozódó nyomás segíteni fogja a döntéshozatalt Londonban. Theresa May brit miniszterelnök "szinte embertelen feladattal" néz szembe, a rendezetlen távozás pedig katasztrofális lenne a szigetország számára - fogalmazott Rutte.
A 27 tagország jóváhagyása kell a halasztáshoz
Theresa May brit miniszterelnök "őszintén reméli", hogy Nagy-Britannia rendezett módon, az Európai Unióval kötött kilépési megállapodás elfogadásával hagyja el az EU-t; erre lehetőséget biztosítana az uniós szerződések alapján március 29-én esedékes jelenlegi határidő rövid idővel való meghosszabbítása - erről May maga beszélt újságíróknak Brüsszelben csütörtökön, az Európai Tanács ülését megelőzően. A határidő június végéig való meghosszabbításához szükséges az unióban maradó 27 tagország jóváhagyása, de ezáltal elkerülhető lenne a megállapodás nélküli brit kiválás. Fontos elfogadni, hogy Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése a brit emberek döntése. Immáron három éve a szavazásnak, eljött az ideje, hogy a brit parlament ezt szentesítse - véli May.
A brit miniszterelnök hozzátette, az Egyesült Királyság uniós kiválása esetén továbbra is kiveszi részét az Európát fenyegető kihívások megoldásában a béke, a biztonság és a jólét megőrzése érdekében.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint újabb európai uniós csúcstalálkozó lehet a jövő héten, amennyiben a brit parlament ismét elutasítja az EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződést. "Egy harmadik sikertelen brit alsóházi szavazás azt jelenti, hogy újra vissza kell jönnünk, és egy második EU-csúcsot is kell tartanunk."