A brit kormány bejelentette, hogy a brexit elhalasztásáról rendelkező törvény, amelyet szerdán fogadott el a parlament alsóháza, ám még a felsőház tagjainak is meg kell vitatniuk, át fog menni a lordok házán pénteken - adta hírül a brexit folyamat legújabb fejleményét a BBC. Az alsóházban egyértelmű vereséget szenvedett a kormány kétszer is: először azzal, hogy a többség támogatta azt a jogszabályt, amely brexit elhalasztására kötelezi a kormányt október 31-éről január végére, ha addig nem sikerül tető alá hozni egy válási megállapodást, másodszor azzal, hogy elutasította Boris Johnson miniszterelnök javaslatát, miszerint ehelyett inkább tartsanak előrehozott parlamenti választást bő egy hónap múlva.

Utóvédharc

Kapcsolódó

Ezt követően arról érkeztek hírek, hogy a felsőház brexiter tagjai obstrukcióval próbálják meg annyira elodázni a törvény elfogadását, hogy a jogszabály a parlamenti ülésezés szeptember 9-12. között várható felfüggesztéséig már ne léphessen az hatályba. A módosító javaslatok tömegét készültek benyújtani, amelyek tárgyalása a végtelenségig elhúzódhatott volna. Ezzel szemben a lordok házának konzervatív és munkáspárti frakciójának vezetői megállapodtak abban, hogy a vitát pénteken (szeptember 6-án) késő délutánig lezárják.

Cserébe a lordok ígéretet kaptak arra, hogy ha lesznek módosítóik, azokat az újabb alsóházi vitában, hétfőn (szeptember 9-én) meg fogják tárgyalni. A kormány azt vállalta, hogy kész a második fordulón is átment törvényt a királynő elé terjeszteni jóváhagyásra még a több mint egy hónapos parlamenti szünet kezdete előtt. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke korábban világossá tette, hogy pártja csak akkor támogatja rendkívüli választások kiírását, ha előbb eltolják a brexit határidejét. Úgy tűnik, a kormány belátta, hogy az obstrukció védelmi vonalának tartása ezzel szemben már túlfeszítette volna a demokrácia kereteit.

Pici győzelem

Eközben azért egy kisebb győzelmet is elért a Downing Street 10.: újabb bíróság utasította vissza azt a keresetet, amely szerint Johnson indokolatlanul kérte a királynőt a parlamenti ülésezés hosszú felfüggesztésére. Az ellenzék és az Európa-párti toryk úgy vélik, hogy a miniszterelnök azért kérte a parlamenti ülésezés szokatlanul hosszú, szeptember közepétől október közepéig tartó felfüggesztését, hogy lehetetlenné tegye a parlamenti döntéshozatalt. (Úgy tűnik, ez nem jön össze.) Johnson azt mondja, csupán időre van szüksége, hogy kidolgozza a brexit utáni időszakra vonatkozó, csodákat ígérő kormányprogramját, amit felfüggesztés után terjesztene a T. Ház elé.

Ugyanakkor Lord Doherty, a legfelsőbb bíróság bírája politikai vitának tartja ezt a nézeteltérést, amivel a bíróságnak nincs dolga. A miniszterelnök tevékenységének megítélése alapvetően a törvényhozás tagjaira és a választókra tartozik, ezzel a tettével nem lépett ki ebből a körből - döntött a bíró. Szerinte a kormányfő nem sértette meg a jog uralmának elvét. A parlament felfüggesztésével kapcsolatos kezdeményezés a miniszterelnök előjoga, belátása szerint kérheti az államfőt, azaz a királynőt az ezzel kapcsolatos döntés meghozatalára.

Némi vigasz azoknak, akik nem értenek egyet ezzel a bírói döntéssel, hogy számos további eljárás van folyamatban különböző bíróságokon az üggyel kapcsolatban, amelyek még hozhatnak nekik kedvező eredményt. Eddig ebben a meccsben a kormány vezet 2:0-ra, mert néhány napja egy skót bíróság is elutasította, hogy beavatkozzon a parlament felfüggesztésével kapcsolatos vitába.