Theresa May brit miniszterelnök kétségbeejtő helyzetbe került: vagy feladja kormányának majdnem kész válási megállapodástervezetét az EU-val, vagy azzal szembesül, hogy ha beviszi azt a parlament elé, akkor leszavazzák - kezdi helyzetjelentését a Bloomberg. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió 16 havi tárgyalás után megállapodásra juthat még novemberben - ez csupán a londoni döntéshozókon múlik, ugyanis egy rendkívüli EU-csúcs összehívása nem áll semmiből.

A kormánypártok háza táján erősödik az ellenállás a tervvel szemben, így ahelyett, hogy előremozdulnának a dolgok, elveszni látszik a lendület. May eredetileg a hét végén akarta megszerezni legalább kormánya tagjainak támogatását, ám ehelyett lemondott egyik államtitkára, aki szerint a megállapodástervezet szembe megy a kormány ígéretével, miszerint a brexit tényleges, nem pedig névleges kilépést jelent az EU-ból. Erről az alternatíváról szerinte népszavazásnak kellene döntenie.

Kapcsolódó

Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója hétfőn azt mondta diplomatáknak, hogy a válási megállapodás kész, arra vár, hogy a brit kormány elfogadja (vagy elutasítsa). A sajtóhoz kiszivárogtatott hír szerint Barnier erről tájékoztatta a 27 EU-tagállam illetékes minisztereit. A Downing Street sajtóosztálya megerősítette, hogy a brexit a keddi kormányülés napirendjére kerül.

Makacs ír kérdés

A vita tárgya hónapok óta semmit sem változott: hogyan tartsák nyitva az ír- észak-ír határt, amit mind londoni vezetés, mid az EU megígért az íreknek. A megállapodástervezet szerint ha a britek 2019. márciusi kilépését követő 21 hónapban a felek nem tudnak megállapodni új kereskedelmi kapcsolatukról, akkor az Egyesült Királyság meghatározatlan ideig az EU-s vámunió része maradna. A szakértők és a politikusok azonban úgy vélik, hogy ez helyzet örökre fennmaradna, hiszen a vámunión kívül nincs olyan kereskedelmi egyezség, amelyben az ír határ jelenlegi státusa fenntartható lenne.

Ez a brexitereknek elfogadhatatlan, ezért azt akarják, hogy a szerződés tegye lehetővé az Egyesült Királyságnak, hogy egyoldalú lépéssel bármikor kiléphessen a vámunióból. Ez viszont az EU-nak elfogadhatatlan, mert egy csapásra valóssá tenné az ír-észak-ír határt. Kompromisszumként olyan mechanizmuson dolgoznak, amelyben a felek közösen felülvizsgálhatnák egyezségüket, ám ezt a brexiterek úgy értelmezik, hogy a szigetország továbbra sem tudna szabadulni az EU-tól, nem nyerné vissza a teljesen független döntéshozatal lehetőségét.

Lázadás

Ezért aztán a sajtóban megüzenték Maynek, hogy ha beviszi a tervezetet a parlamentbe, akkor ellene fognak szavazni. Ugyanezt tervezi a kormány támogató észak-ír unionista párt (DUP) is - amelynek tíz képviselője nélkül nincs meg a kormánytöbbség -, mert attól tart, hogy a történet vége az lesz, hogy Észak-Írország a határ átjárhatóságának fenntartása érdekében de facto az EU része marad, míg az Egyesült Királyság többi része függetlenné válik, azaz vámhatár keletkezik az Ír-tengeren.

Eközben az EU-párti konzervatív képviselők egyre inkább hajlanak az újabb népszavazásra, amely - egyetértve a lemondott államtitkárral -, ami feloldhatná a patthelyzetet. Ha elég sokan elfogadják ezt a lehetőséget, akkor olyan nyomás nehezedhet ez ügyben Mayre, aminek nem tud ellenállni. Jelenleg kizárja az újabb referendum kiírását.

A kormányfő tanácsadói abban bíznak, hogy a lázadó brexitereket és DUP-képviselőket az ellenzéki Munkáspárt soraiból átpártoló képviselőkkel pótolhatják, azaz a segítségükkel elfogadtathatják a parlamenttel a válási egyezséget (aztán jöhet az EU-csúcs, amin az uniós állam- és kormányfők is rábólinthatnak), ám ez sem látszik sanszosnak. Keir Starmer, brexitügyi árnyékminiszter visszautasította a lehetőségét, mondván: semmi sem kényszerítheti a brit parlamentet, hogy hozzájáruljon egy rossz megállapodáshoz vagy a szigetország egyezség nélküli kizuhanásához az EU-ból.

Új lehetőségek

Sadiq Khan, London polgármestere, a Munkáspárt befolyásos politikusa arra biztatta parlamenti politikustársait, hogy szavazzák le a kormány megállapodástervezetét. Megkérte Michel Barnier-t, hogy dolgozzák ki a brexit elhalasztásának lehetőségét. Az EU-s alapszerződés 50. cikkelye szabta meg a jövő márciusi határidőt, mivel a brit kormány éppen ezt megelőzően kér évvel nyújtotta be az Egyesült Királyság kilépési kérelmét. Nyitott kérdés, hogy ki lehet-e tolni ezt az időpontot, ami lehetőséget nyújtana egy újabb népszavazás lebonyolítására.

Jacob Rees-Mogg, a parlamenti tory brexiterek vezére is előállt egy javaslattal, amely szerint Nagy-Britanniának fel kellene ajánlania 20 milliárd fontot cserébe azért, a 21 hónapos átmeneti periódus után csont nélkül távozhasson az EU-ból. Ez az összeg fele annak, mit lelépési pénzként amúgy is fizet a szigetország. Szerinte pénzbe kerülne, de végre egyértelmű időpontja lenne a függetlenné válásnak a vállalatoknak alkalmazkodási időt adó átmeneti 21 hónap után.

Indulhat a vészforgatókönyv

Ha Theresa Maynek november 15-éig nem sikerül megszereznie legalább miniszterei támogatását az EU-val kötendő válási megállapodás tervezetéhez, akkor a kormány beindítja az egyezség nélküli kilépés esetén életbe lépő intézkedések előkészítését - tudósított a Business Insider. Egyebek mellett el le kell kötni azokat a hajókat, amelyek kritikus fontosságú termékeket, elsősorban gyógyszereket és más egészségügyi eszközöket szállíthatnak a szigetországi raktárakba, ahol felhalmoznák ezeket. Ha nem lesz megállapodás, akkor egyik napról a másikra vámhatár emelkedik fel a La Manche csatorna közepén, ami súlyos gazdasági károkat okozna a kereskedelmi és a beszállítói láncok megszakításával.