Legkevesebb negyven kormánypárti képviselő nem fogja megszavazni a londoni kormány és az EU válási megállapodását, ha az fél lábbal az unióban tartja az Egyesült Királyságot - figyelmeztette a BBC tudósítása szerint Theresa May miniszterelnököt Steve Baker korábbi brexitügyi államtitkár, aki a nyáron lépett ki a kormányból, mert nem értett egyet annak brexitstratégiájával. Az utóbbinak az a lényege, hogy az Egyesült Királyság az áruforgalomban az EU vámuniójának része maradna, míg minden más területen szakítana azzal.

Baker szerint nagyjából 80 brexiter tory honatya ellenez bármilyen olyan egyezséget, ami erre az elképzelésre alapulna, ám ez a szám felére apadhat, mivel a kormány emberei mindent be fognak vetni annak érdekében, hogy "jobb belátásra bírják" őket. Más szóval a volt államtitkár példátlan nyomásgyakorlásra számít. A brit parlament képviselői azt ígérték, hogy érdemi szavazást tartanak a végül megszülető megállapodásról, márpedig ha ennek a kormány veresége lenne az eredménye, az belpolitikai válsághoz vezethet.

Csúnya vád

Baker - akit egyébként egy May elleni esetleges lázadás egyik kulcsfigurájának tartanak - figyelmeztetése mellett előállt egy kisebb összeesküvés-elmélettel is. E szerint a kormányon belül sokan ügyködnek azon, hogy eltüntessék a süllyesztőben a brexitet. Ezek az erők olyan megállapodást akarnak kötni most, amely szoros kapcsolatot tartana fenn az EU és Egyesült Királyság között, hogy ezzel megágyazzanak az Egyesült Királyság későbbi visszalépésének az EU-ba.

A függetlenség hívei között ugyanakkor, úgy tűnik, nincs teljes egység, ugyanis a Munkáspárt korábbi külügyminisztere, a kilépés ismert híve, Lord David Owen úgy véli, most nem kellene akadályt gördíteni a kormány és az EU megállapodása elé. A csavar az, hogy szerinte egy ideiglenes egyezséget kellene kötni, amely szerint az Egyesült Királyság 2022 közepéig, a következő parlamenti választásokig része maradna az egységes európai piacnak.

Így időt nyernének arra, hogy kidolgozzanak egy az EU-Kanada szabadkereskedelmi megállapodáshoz hasonló egyezséget a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok szabályozására. Ez módosítaná a jelenlegi helyzetet, ugyanis a felek az év elején abban maradtak, hogy egy ilyen tartalmú átmeneti periódus 2021 végéig tartana. A célja az lenne, hogy lehetőséget teremtsen mindkét oldal vállalatainak az alkalmazkodásra a válást követően kialakuló új gazdasági környezethez.

Kicsi, de erős

Nem alakulhatnak ki vám- és szabályozási határok az Egyesült Királyságon belül - ismételte el londoni kormánykoalíció kisebbik pártjának álláspontját Arlene Foster, az észak-ír Demokratikus Unionista Pát (DUP) elnöke a Reuters híre szerint. A DUP szavazatai nélkül bármilyen kormányjavaslat elbukhat a londoni parlamentben, és akik ismerik a kis pártot azok azt mondják: ha valamit a fejükbe vesznek, ahhoz tartják magukat. Foster kedden Brüsszelben tárgyalt a kiválás legnehezebb kérdéséről az ír- észak-ír határ átjárhatóságának fenntartásáról.

A DUP elutasítja azt a lehetőséget, amit Michel Barnier uniós főtárgyaló pedzegetett, nevezetesen, hogy informatikai fejlesztésekkel lehetővé tennék, hogy a vám- és egyéb ellenőrzéseket ne valamilyen fizikai elválasztó vonal mentén (tehát ne a két ír államot elválasztó vonalon vagy az Ír-tengeren), hanem a gyártással foglalkozó vállalatok, illetve a kereskedők telephelyein hajtsák végre. Ez ugyanis de facto mégis azt jelentené, hogy Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi állama eltérő szabályozási rendszerbe kerülne.

Nem kell sokat aludni

Foster tárgyalásai előtt azt mondta, hogy szerinte heteken belül meg lehet kötni a válási szerződést, azt azonban nem árulta el, hogy ezt mire alapozza. Ha ugyanis az előbbi lehetőség nem tetszik, akkor csak úgy lehet fenntartani az ír-észak-ír határ átjárhatóságát, hogy az Egyesült Királyság egésze az EU-s vámunió és az egységes piac része marad, ami viszont a brexitereknek elfogadhatatlan.

Szerencsére nem kell sokat aludniuk azoknak, akik szeretnék végre tudni, sikerül-e a kör négyszögesítése a brexit ügyében. Barnier szerdán tájékoztatja az Európai Bizottságot a tárgyalások állásáról, ezt követően uniós szakértői, diplomáciai és miniszteri tárgyalások követik egymást, majd egy hétre rá az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján kezdik tárgyalni az ügyet.

Minden rendben lesz?

A brexiterek azzal érvelnek, hogy ha Nagy-Britannia válási megállapodás nélkül esne ki az EU-ból 2019 márciusának végén, az ugyan rövid távon gazdasági gondokat okozna, de ez megérné az országnak. Ezen az áron ugyanis megszabadulnának a Németország dominálta EU-tól, attól a közösségtől, amelynek országai hitelből finanszírozzák a jóléti kiadásaikat. Egy német felmérés ennél pontosabban számol a következményekkel, igaz, a németek oldalán. E szerint évente több mint hárommilliárd euróval növelné az ország cégeinek vámköltségeit a durva brexit, a Nagy-Britanniába irányuló kivitel több mint felével zuhanhatna.

A fotó forrása: Pixabay