Úgy tűnik, Boris Johnson brit miniszterelnöknek mégiscsak van egy terve arra, hogyan hagyhatná el az Egyesült Királyság október 31-én békésen, válási megállapodás alapján az EU-t - derül ki Nicholas Watt, a BBC politikai szerkesztőjének beszámolójából. A cikkíró két vezető konzervatív politikussal beszélt, akik jól ismerik Johnson szándékait. Egyikük Európa-párti, másikuk brexiter, ám ugyanazt mondták: a kormányfő úgy akarja átalakítani az elődje, Theresa May és az EU között létrejött válási megállapodást, hogy annak biztosítékrendszere ne az egész Egyesült Királyságra, hanem csak Észak-Írországra vonatkozzon. Így megnyílna az út az előtt, hogy Anglia, Wales és Skócia, azaz Nagy-Britannia szabadkereskedelmi megállapodást kössön az Európai Unióval, miközben Észak-Írország az uniós gazdasági rendszer része maradna.

Hogy szól az eredeti egyezség?

A May-féle megállapodás szerint az Egyesült Királyság kiválása után két évig lényegében nem változna a szigetország és az EU kapcsolata. Ez alatt az idő alatt elkezdenének tárgyalni egy szabadkereskedelmi megállapodásról. Ha ezt nem jár olyan egyezség megkötésével, amely lehetővé teszi, hogy az Észak-Írország és Írország közötti határ szabadon átjárható maradjon, akkor két év után Nagy-Britannia ideiglenesen az EU-s vámunió része, Észak-Írország szintén ideiglenesen a vámunió és az egységes európai piac része maradna.

Ezt a megoldást háromszor szavazta le a brit parlament két ok miatt.

  • Az egyik az, hogy szakszerű jogi értelmezés szerint az ideiglenességnek nincs jogilag kötelező hatálya, azaz a végtelenségig tarthat. Ez azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság csak névleg válna függetlenné az EU-tól.
  • A másik, hogy szabályozási elválasztó volna, gazdasági határ alakulna ki az Ír-tengeren, amit az északír unionisták nem fogadnak el, mert úgy vélik, hogy ez lenne az első lépés azon az úton, amelynek végén országuk kiszakadna az Egyesült Királyságból (és vélhetően csatlakozna az Ír Köztársasághoz).

Mi lenne más?

Theresa May azért fogadta el ezt a megoldást, mert így Észak-Írország a szabályozási különbségek ellenére egyértelműen az Egyesült Királyság része maradna. A két tory politikus elmondása szerint Johnson ezzel szemben lényegében elengedné az északírek kezét, belátva azt, hogy Észak-Írország gazdaságilag - elsősorban az agrárszférában és az energiaellátásban - amúgy is Írországhoz integrálódott.

A módosított válási megállapodásban kizárólag Észak-Írországra vonatkozna az eredeti egyezség biztosítékrendszere. Ez azt jelentené, hogy amint az Egyesült Királyság és az EU megállapodott új szabadkereskedelmi kapcsolatrendszerében, Nagy-Britannia (Anglia, Wales és Skócia) önállóvá válna, miközben Észak-Írország része maradna az EU-s vámuniónak és egységes piacnak. Így a May-féle egyezségben szereplőnél jóval élesebb gazdasági szabályozási határ jönne létre az Ír-tengeren, Nagy-Britannia és Észak-Írország két mélyen eltérő gazdasági rendszerbe kerülne.

Mit szólnának az unionisták?

Nyilvánvaló, hogy az északír unionisták, akik nem akarják, hogy országuk eltávolodjon Nagy-Britanniától, hevesen tiltakoznának ez ellen. A BBC-nek nyilatkozó két tory politikus eltérően ítéli meg, mi lenne erre Johnson válasza. Az Európa-párti szerint a jelenlegi miniszterelnök magasról tesz a véleményükre, úgy véli, a kicsi ír tagállam de facto leválása elfogadható ár Nagy-Britannia tényleges függetlenségéért.

A brexiter ezzel szemben azt mondja, hogy Johnson három ígérettel meggyőzné az északír unionistákat arról, hogy elfogadják az új helyzetet.

  • Az új viszonyt nem erőltetné a londoni kormány az északírekre, hanem helyreállítanák a végrehajtó hatalom megosztását London és Belfast között, azaz felállítanának egy északír kormányt, amelynek hozzá kellene járulnia az új rendszerhez.
  • Az Egyesült Királyság egy sor kötelezettségvállalást tenne, amelyek garantálnák, hogy Észak-Írország megőrizheti helyét az Egyesült Királyság tagállamai között.
  • Észak-Írország elsősorban azokon a területeken maradna szoros kapcsolatban az EU-val, amelyeken már most is integrált Írországgal: mezőgazdaság, árampiac.
- Vélemény
Dobozos módszer

Az informatikusok azt mondják, ha nem tudsz kitalálni egy új szoftvert valamilyen feladat elvégzésére, akkor vegyél le a polcról egy meglévőt és igazítsd hozzá az új helyzethez. Úgy tűnik, a brit miniszterelnök és agytrösztje ezt a megoldást választaná a brexit néven ismert gordiuszi csomó átvágására. Abból vehettek ihletet, ahogy Hongkong az Egyesült Királyságtól Kínához került.

Ez az egy ország (Kína) két rendszer (kapitalizmus, illetve szocializmus) elvén alapul. A Wikipédia szócikkéből kiderül, hogy a városállamnak Kínáétól eltérő, saját jogrendszere van, alaptörvénynek nevezett alkotmánnyal, ami lehetővé teszi, hogy kapitalista rendszert üzemeltessen a kínai "szárazföld" szocialista-államkapitalista rendjével szemen. Saját pénzzel, bevándorlási törvénnyel és a balra hajts alapszabályra alapuló közúti szabályozással rendelkezik. A honvédelmi és a diplomáciai ügyekben kötődik szorosan a Kínai Népköztársasághoz.

Mondjuk felmerül a kérdés: mi van, ha az amúgy többségükben EU-ban maradás párti - de a nemzeti függetlenség kérdésében megosztott - skótok is bejelentkeznek az egy ország két rendszer elv alkalmazására?

A brit miniszterelnök a jövendő szabadkereskedelmi egyezség esetén is a dobozos módszert követheti, legalábbis erre utal, hogy a BBC hírforrásai szerint a Kanada plusz néven ismert rendszert részesíti előnyben. Ez az EU és Kanada egyezségére alapulna, amit a brit igényekhez szabva módosítanának. A polcról levett megállapodás átszabása vélhetően gyorsabban menne, mintha vadonatújat alkudnának ki a felek.

Bármi lehet

A fent felvázoltakkal együtt még mindig megvan az az érzés az Egyesült Királysággal kapcsolatban, hogy bármi megtörténhet. Arra, ami az Egyesült Királyságban történt az elmúlt hónapokban, senki sem számított. Most ott tartunk, hogy adott egy miniszterelnök, aki egy nem létező kormány vezetője, egy olyan kormányának, amelyiknek már nincs többsége abban a központi kérdésben sem, amit a zászlajára tűzött - vázolta fel a helyzetet a Napi.hu-nak Luca Jahier, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságának (EGSZB) elnöke, aki egy európai körútja során a napokban - Belfast után - Budapesten járt. (Az EGSZB elnökével az Egyesült Királyságban zajló folyamatok EU-ra gyakorolt hatásairól, illetve a megállapodás nélküli brexit valószínűségéről beszélgettünk.)

Ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül hullana ki az EU-ból, azaz hard brexit lenne, akkor valószínűsíthető, hogy jelentős feszültség lenne nemcsak az EU területén, de a brit társadalomban is. Jahier szerint míg az EU jelentős lépéseket tett a legrosszabb szcenárióra való felkészüléshez, a britek nincsenek felkészülve a hard brexit miatt kialakuló gyógyszer- és élelmiszerhiányra. Senki sem tudja elképzelni, hogy mi történhet ilyenkor, milyen normákhoz kellene igazodni - mutatott rá, de azt is hangsúlyozta, hogy az EU mindent meg fog tenni a belfasti megállapodás ("nagypénteki megállapodás") és annak vívmányainak megvédése érdekében.

Jahier úgy véli, ebben a helyzetben az EU annyit tehet a belfasti egyezmény vívmányainak megvédése mellett, hogy fokozza a felkészülést a legrosszabb forgatókönyvre, illetve felkészül arra, hogyan védje meg az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárokat, és az EU-ban élő brit állampolgárokat, hard brexit esetén ugyanis a senki földjén találnánk magunkat. Az viszont nem az EU feladata, hogy javaslatot tegyen a briteknek (ahogy ezt Boris Johnson hangoztatja) - hangsúlyozta.

A brexit nem a vég

Európai Bizottság megválasztott elnöke kedden az új biztosok portfólióinak ismertetésekor hangsúlyozta: a labda az Egyesült Királyság térfelén pattog. Ursula von der Leyen ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben ismételten elhalasztják a brit távozás október 31-re tervezett időpontját, akkor Londonnak is delegálnia kell egy tagot a novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságba, mint minden más tagállamnak. A volt német védelmi miniszter kijelentette, hogy az EU megfelelően felkészült a rendezetlen kiválás esetére is, de ez rendkívül káros lenne mindkét fél számára. Arra a kérdésre, hogy az ír Phil Hogan jelölése a kereskedelempolitikai biztosi posztra üzenetértékű-e az Egyesült Királyság számára, von der Leyen hangsúlyozta, hogy választottja kiváló, nagyon tisztességes tárgyaló, aki egyértelműen alkalmas lenne egy jövőbeli szabadkereskedelmi egyezmény tető alá hozására. Végül pedig kijelentette: a brexit nem valaminek a végét fogja jelenteni, hanem a jövőbeli kapcsolatunk kezdetét.

Valami történt

Bár még van némi szolidaritás az Egyesült Királysággal szemben, mert "az Egyesült Királyság az az Egyesült Királyság", mégis érződik egyfajta csalódottság. Az EU tagállamainak vezetői már belefáradtak a brexitbe - mondta Jahier, aki ennek okát abban látja, hogy az elmúlt körülbelül 5 évben az EU-nak elképesztően sok energiájába telt nyélbe ütni azt a megállapodást, amit most Boris Johnson le akar söpörni az asztalról. Az EGSZB elnöke szerint az EU most már tovább szeretne lépni, ezért a brexit a prioritások között vélhetően hátrébb szorul.

Ugyanakkor az elmúlt hetek eseményeiből úgy tűnik, mintha történt volna valami - jegyezte meg Jahier. Mintha a brit döntéshozók között néhányan ráébredtek volna arra, hogy október 31. után még egy hard brexit esetén sem az utolsó fejezet kezdődik, és hogy ezzel a hozzáállással nem lehet a helyzetet rendezni. Elő kell állniuk egy javaslattal - ez lehet az egyetlen észszerű megoldás arra, hogy immár többedjére ismét időt vásároljanak maguknak - mutatott rá az uniós szakember, aki úgy vélte, hogy Londonban is ráeszmélhettek arra, hogy ha ezt így folytatják, akkor annak katasztrófa lesz a vége. Ezek alapján arra számít, hogy a britek észszerű döntéseket fognak hozni, de azt is megjegyezte, hogy a miután jelenleg nincs egy egyértelmű nyilatkozat, nincs közös megállapodás, a parlament nemet mondott Theresa May brexitmegállapodására, de Boris Johnson arroganciájára és a megállapodás nélküli brexitre is, valamire egyszer igent is kellene mondani, azaz azt is el kellene dönteni, hogy mit akarnak.

Az uniós szakember kérdésünkre válaszolva elárulta: az elmúlt hetek eseményei ellenére, és mindannak fényében, hogy még mindig bármi megtörténhet, azt tartja a legkevésbé valószínű forgatókönyvnek, hogy október 31-én az Egyesült Királyság csak úgy kihulljon az EU-ból. Jahier szerint erre utalhat az is, hogy Boris Johnson saját pártjának képviselői is szemben mentek az elmúlt hónapokban többször is a brit miniszterelnökkel, és nem engedik, hogy ez megtörténjen.