Már az ülés ténye is jelzi a helyzet súlyát, 1939 óta csak négyszer ültek össze szombaton, legutóbb 37 éve, a Falkland-szigeteki háborúnál. A brit kormány és az EU között megkötött megállapodást még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a brit parlamentnek is, de utóbbi az igazán fontos.

Theresa May előző kormányfő brexitmegállapodását ugyanis háromszor is visszadobta az alsóház. Johnson azonban sokkal közelebb kerülhet a saját megállapodás elfogadtatásához, mint May valaha, várhatóan szoros lesz a vége - olvasható a portálon.

Délelőtt előbb Johnson tartott beszédet, kérdéseket lehet feltenni a kormányfőnek, utána pedig vita kezdődik a brexitmegállapodásról. A szavazás a megállapodásról és az ahhoz benyújtott módosítókról délután lehet.

"Ez egy új lehetőség a továbblépésre, egy új és jobb megállapodás Nagy-Britanniának és az EU-nak is" - mondta Johnson az alsóház előtt tartott beszédében. Szerinte az alsóház elmozdíthatja az országot a holtpontról, ha véghezviszi a brexitet. Szerinte az EU korábban kijelentette, hogy nem nyitják újra a tárgyalásokat a kilépési megállapodásról, és nem veszik ki az ír-északír tartalékmegoldást, de mindkettőt megtették. "Ez a lehető legjobb megoldás" - jelentette ki. Majd azt mondta, hogy szerinte a tagországi vezetőinek nem fűlik a foga az október 31-i kilépési határidő újabb halasztásához.

Az ellenzéki pártok vezetői és a torykat a brit parlamentben támogató északír unionisták mind elutasítják Johnson megállapodását, ráadásul a kormányfőnek a saját pártja keménybrexit-párti tagjait, és a korábban általa kizárt képviselőket is győzködnie kellett. A brit lapok különböző számításai szerint utóbbiak közül a többség várhatóan beáll a megállapodás mögé, és a legnagyobb kérdés az lesz, hogy az ellenzék vezető erejéből, a Munkáspártból mennyien szavaznak ki.

A helyzet megint kellemetlenül bonyolult

Ha módosítók nélkül átmegy a megállapodás, akkor az Egyesült Királyság annak feltételei szerint lép ki október 31-én az EU-ból. Johnson megállapodása a korábbi dealen alapul, de kikerült belőle az ír-északír határ nyitvatartásának dilemmájára kitalált backstop, ami helyett alternatív megoldásokat fogadtak el.

Ha nem megy át (vagy nem is szavaznak róla szombaton), akkor a törvény arra kötelezi Johnsont, hogy kérvényezze a brexit október 31-i határidejének halasztását 2020. január 31-ig, ha csak ezzel lehetne elkerülni egy megállapodás nélküli, rendezetlen kilépést. Bármilyen halasztást az EU-s tagországoknak egyhangúlag kellene jóváhagynia.

Azonban a helyzetet alaposan bonyolítja, hogy több módosító indítványt is benyújtottak a megállapodáshoz. Ezek közül az egyik pártokon átívelő javaslat kimondaná, hogy az alsóház addig "visszatartja a támogatását", amíg a kilépéshez szükséges összes technikai jogszabály is átmegy a parlamenten. Benyújtói szerint ez azt is biztosítaná, hogy ne lehessen ezeknek a blokkolásával kierőltetni mégis egy rendezetlen brexitet, és biztosan maradna is idő az elfogadásukhoz - írja az Index.hu.

Ezzel lényegében azt írná elő, hogy akkor is halasztást kelljen kérnie Johnsonnak a szombati nap végén, ha a megállapodásról szóló szavazáson meglenne a többsége. De papíron, ha az összes jogszabályi előírást elfogadják a következő hetekben, akkor még kiléphetne az Egyesült Királyság a megállapodás alapján október 31-ig. Azonban a kilépési megállapodás gyakorlati megvalósításáról szóló törvényjavaslathoz is lehet különböző módosítókat csatolni, ami bizonytalanná tenné a továbbiakat.

Könnyen lehet, hogy erről a módosítóról szóló szavazás mindent megváltoztat. Ugyanis a BBC információi szerint a Downing Street el akarja kerülni, hogy átmenjen a módosító, és azzal is nyomást akar gyakorolni a képviselőkre, hogy jelezte, ha mégis többséget kapna, akkor le is fújhatná utána a szombati szavazást a módosítóval kapcsolt megállapodásról. Ebben az esetben a jövő hét elején adnák be a kilépési megállapodásról szóló törvényjavaslatot az alsóházban, és akkor nem szombaton, hanem aznap lenne a legfontosabb szavazás.