Az Egyesült Királyság kormánya olyan törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentnek, amely részben felülírná azt a megállapodást, amit Boris Johnson előző kormánya kötött 2019 novemberében az Európai Unióval - írja a Financial Times (FT). Az egyezségben a felek vállalták, hogy fenntartják az Írországot és Észak-Írországot elválasztó határ szabad átjárhatóságát. Ennek érdekében szükség esetén az Egyesült Királyság az EU ügynökeként végrehajtja a vámellenőrzést a brit és az ír sziget határán, és beszedi az EU-s vámokat az Észak-Írországba irányuló szállítások után. Ennek köszönhetően a két ír állam határán nem lenne szükség vámellenőrzésre.

A londoni kormány mostani tervei szerint hamarosan benyújtják a parlamentnek az úgynevezett belső piaci törvényt, amely a kiszivárogtatott hírek szerint az észak-írországi vámok és az állami támogatások terén felülírná a tavaly elfogadott válási megállapodásban foglaltakat. A brit üzleti lap egyik informátora szerint az új jogszabály világosan és tudatosan aláássa a Boris Johnson által aláírt egyezségben foglaltakat, figyelmen kívül hagyva Michel Barnier EU-s főtárgyaló figyelmeztetését, miszerint a válási egyezség precíz betartása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a felek megkössék új szabadkereskedelmi megállapodásukat.

Nyers valóság

Ez egy nagyon nyers eszköz - mondta a Financial Times egyik forrása. A törvénytervezet nyíltan azt mondja, hogy a kormány fenntartja magának a jogot arra, hogy a brit törvényekből levezetett, saját szabályozást vezessen be Észak-Írországban is, ami homlok egyenest szembe megy az EU-brit megállapodással. A belső piaci törvény, amelyről júliusban kiadtak egy előzetes összefoglalót, elvileg azt a célt szolgálja, hogy fenntartsák az Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales közti zavartalan kereskedelmet, miután az Egyesült Királyság az év végén kilép az EU vámuniójából.

A tavalyi egyezség alapján például a mindenkori londoni kormánynak értesítenie kellene Brüsszelt azokról az állami támogatásokról, amelyek érintik az északír árupiacot (miután ezek közvetve, a nyílt határon át versenyelőnyhöz juttathatják az ottani cégeket az EU belső piacán is), továbbá kötelezi az ország vállalatait, hogy EU-s vámnyilatkozatot tegyenek, amikor bármit útnak indítanak az Egyesült Királyság többi részébe. A belső piaci törvény azonban, a brit bíróságok kezébe adja ezekben a kérdésekben a joghatóságot ahelyett, hogy követné az egy éve megállapított protokollt.

Összességében a Financial Times informátorai szerint a törvény veszélyezteti az brit-EU kereskedelmi megállapodás megkötését, amit az év vége előtt tető alá kellene hozni, így gyakorlatilag már csak a 24. órában születhet meg. David Frost, a londoni kormány brexitügyi főtárgyalója vasárnapi sajtónyilatkozatával elmélyítette a felek közti szakadékot, miután kijelentette, hogy az Egyesült Királyság nem lesz az EU "kliens országa".

Falhoz állítani a tárgyalópartnert

A brit üzleti lap egyik informátora szerint Frost személyesen forszírozta a döntést, hogy az északír megállapodás felülíró törvényalkotás kezdeményezésével bedobják a végső zsarolási eszközt annak ellenére, hogy az ír protokoll végrehajtásáról folytatott tárgyalások viszonylag jól haladtak. Főnöke, Boris Johnson miniszterelnök szintén bekeményített azzal, hogy október 15-ében szabta meg azt a határidőt, ameddig az EU-brit megállapodást még meg lehet kötni és el is lehet fogadtatni az összes érintett fél parlamentjével. Ha ezt nem tudják tartani, akkor január 1-jéven jön a vámhatár a brit sziget és a kontinens között.

A válasz sem késett sokáig: Christophe Hansen, az Európai Parlament illetékes képviselője, akinek döntő szava lesz a brit-EU kereskedelmi egyezmény parlamenti elfogadása során, azt mondta a Financial Timesnak, hogy a tavalyi egyezség betartása a bizalom alapja, a tesztje annak, hogy az Egyesült Királyság kész-e betartani az EU-val kötött megállapodásait. Az unió nem bízhat meg a brit félben, a jövőre vonatkozó bármilyen egyezséggel kapcsolatban, ha ez az alapvető szerződést nem tartják be.