Az Egyesült Királyság elhúzódó recessziót kockáztat azzal, hogy nem képes megállapodni a békés válás feltételeiről az Európai Unióval - kezdi helyzetjelentését a Business Insider. Ha nincs egyezség, akkor 2019. március végén, az Egyesült Királyság kilépésének pillanatában a WTO szabályai lépnének életben az EU és a szigetország kereskedelmében, azaz egyik napról a másikra vámhatár jönne létre a La Mancne csatorna közepén.

A Standard & Poor's hitelminősítő, a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató vállalata azt jósolja, hogy a brit gazdaság 2019-ben 1,2 százalékkal, majd 2020-ban további 1,5 százalékkal zsugorodna, ha a szigetország válási szerződés nélkül zuhanna ki az EU-ból. Ráadásul a veszteség legnagyobb része tartós lenne. Az S&P elemzéséből az is kiderül, hogy a növekedési gondok mellett az infláció 4,7 százalékra ugrana, a munkanélküliség pedig 7,4 százalékra menne fel 2020-ra, ami a legmagasabb adata lenne a 2008-as pénzügyi válság óta.

Kapcsolódó

Szakértők egymásközt

A figyelmeztetést akkor fogalmazták meg, amikor London és Brüsszel szakértői szinten újrakezdte az egyeztetést a brit kilépés feltételeiről. A legkritikusabb pont továbbra is az ír-észak-ír határ kérdése: mindkét fél ígéretet tett arra, hogy fenntartja ennek mai, jelképes státusát, ám egyelőre nem tudták kitalálni, hogyan teljesítsék ezt a vállalásukat. A napokban Olly Robbins, a brit kormány első számú brexitügyi tisztviselője és Sabine Weyand, uniós partnere ül tárgyalóasztalhoz, azaz nem miniszteri, illetve EU-s főtárgyalói szinten folytatódnak az egyeztetések.

Eközben úgy tűnik, nem csillapodik a brit parlamenti képviselők igyekezete sem arra, hogy megoldást találjanak a brexit lebonyolítására. Nick Boles, a kormányzó Konzervatív Párt politikusa arra szólította fel Theresa May miniszterelnököt, hogy átmenetileg, néhány évre, az új EU-brit kereskedelmi egyezmény megkötéséig a kormány fogadja el az úgynevezett norvég modell bevezetését.

Ha a "Norway for now" kezdeményezés sikerrel járna, akkor az Egyesült Királyság 2019 márciusa után is az egységes európai piac és a vámunió része maradna. Ez biztosítaná az ír határ státusának fennmaradását és az uniós, köztük a magyar állampolgárok szabad beutazását a szigetországba.

Beszélgetnek

A Business Insider úgy tudja, hogy 15 parlamenti képviselő egyeztetett a norvég modell támogatóival. Többen közülük szintén a toryk képviselői a londoni parlamentben. A gond csak az lehet, hogy Erna Solberg norvég kormányfő jelzete: nekik és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) többi tagjának (Norvégia mellett Ausztria, Finnország, Izland, Svájc, Svédország) is lenne ehhez egy pár szava.

Természetesen üdvözölnék köreikben Nagy-Britanniát, amellyel kiváló együttműködést építhetnek ki, hiszen alapítója az EFTA-nak (majd 1973-ban, amikor az európai gazdasági térséghez csatlakozott, kilépett), de ha egy új ország be akar lépni egy működő szervezetbe, az azért további egyeztetéseket igényel - derült ki a miniszterelnök szavaiból.

Egyenlő elbírálás?

Solberg brit kollégájával, Mayjel tartott találkozója után fogalmazta meg véleményét. A londoni kormány feje sajtótájékoztatójukon kijelentette, hogy az Egyesült Királyságban élő norvég állampolgárok zavartalanul élvezhetik tovább összes szerzett jogukat függetlenül attól, hogy miként végződnek a brexittárgyalások. Ez a megjegyzés kontrasztban van Caroline Nokes bevándorlási államtitkár nyilatkozatával, miszerint ha nincs megállapodás, akkor a kilépés napján új letelepedési szabályokat léptetnek életbe ez EU-s állampolgárokkal szemben.

A fotó forrása: Pixabay