"Az iránymutatásoknak és szabályoknak megfelelően kell eljárnunk, és nem lehetünk tekintettel a választások időpontjára" - mondta Hahn, amikor az uniós végrehajtó testület fellépésének időzítéséről kérdezték. 

Mint ismert az eljárás nem most kezdődött Magyarország ellen: még 2020 decemberében állapodtak meg az uniós tagállamok vezetői, hogy életbe léptetik a jogállamisági mechanizmust a 2021-2027 közötti hétéves költségvetési ciklusra, valamint a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak csillapítására hivatott helyreállítási alap (RRF) esetében.

A jogszabály 2021 eleje óta hatályos, viszont jelenleg mégsem alkalmazzák, mivel az akkor már leköszönőben lévő Angela Merkel német kancellár azt a politikai alkut kötötte Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökökkel, hogy a jogállamisági mechanizmust megtámadhatják a bíróságon, addig pedig nem indul el az eljárás, amíg az Európai Bíróság ítéletet nem hoz. Utóbbira a jelek szerint február 16-án kerülhet sor, vagyis onnantól már ez az egyezség sem védi a feleket, de az Európai Parlament már perelni kezdte az Európai Bizottságot, mivel az nem lépett a két ország jogállamisági ügyében.

A Bizottság már külön befagyasztott több milliárd eurónyi támogatást Budapestnek és Varsónak a járvány utáni helyreállítási alapból, ugyanezen aggályokra hivatkozva. Az Orbán-kormány ugyan leadta terveit, de egészen eddig nem sikerült meggyőznie Brüsszelt, hogy hagyja jóvá a 2511 milliárd forintos programot. A hétéves költségvetés esetében ilyen akasztás eddig nem volt, ott 7600 milliárd forint a tét.

A Bizottság - a Reuters beszámolója szerint - most azon az állásponton van, hogy a két ország közül egyik sem felel meg az alapvető uniós normáknak, mivel Lengyelországban az igazságszolgáltatás már nem független, Magyarországon pedig a közbeszerzésekre fordított uniós pénzek nagy része a kormányzó Fidesz párthoz kötődő beszállítókhoz kerül a véleményük szerint. Mindkettő azt jelenti, hogy az uniós pénzeket helytelenül költhetik el.

Tavaly novemberben az Európai Bizottság mindkét kormányt felkérte, hogy tisztázza, hogyan kívánják kezelni az aggályait. Hahn elmondta, hogy a Bizottság a hétfői határidőig nem kapott választ Lengyelországtól, ezért most emlékeztetőt küld. Magyarországnak kedd éjfélig volt ideje. 

Az uniós tisztviselők elmondták, hogy nem számítanak arra, hogy a lengyel és a magyar válaszok új utat nyitnának, mivel egyik országban sem történtek olyan jogszabályi változások, amelyek az EU aggályait figyelembe vennék. Ha a Bizottság nem elégedett a válaszokkal, akkor egy hónapja lesz arra, hogy elkészítse a Lengyelországnak és Magyarországnak szánt uniós pénzek befagyasztására vonatkozó javaslatát, majd az uniós kormányoknak egy hónapjuk lesz arra, hogy minősített többséggel jóváhagyják azt.

Kapcsolódó

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.