A Financial Times értesülései szerint az Európai Bizottság ma adja majd ki első részletes állásfoglalását a tagállamok részére. Ebben részletes útmutatást adhat arról, az ilyen programokat futtató államok hogy védekezhetnek az ellen, hogy a befektetésért cserébe állampolgári jogokat kínáló konstrukciókkal visszaéléseket kövessenek el.

A brüsszeli figyelmeztetés azután érkezett, hogy tavaly számos problémás ügyre derült fény. A legnagyobb volumenű ezek közül a dán Danske Bank észt leányán keresztüli pénzmosás volt. A gyanú szerint a pénzintézeten keresztül mintegy 200 milliárd dollárnyi, főleg az exszovjet országokból érkező pénzt mostak tisztára az évek során. Az állásfoglalás ezen kívül tartalmaz majd egy részletes áttekintést az unióban jelenleg is futó pénzért állampolgárságot kínáló programokról, Máltától kezdve Cipruson át Bulgáriáig.

Kapcsolódó

A programok alapelve hasonló, lehetőséget ad külföldi, nem EU tagállamból származó magánszemélyeknek arra, hogy pénzért cserébe bizonyos saját állampolgáraikat megillető jogokat nyerjenek, például az unión belüli szabad mozgás jogát. A korrupcióellenes szervezetek régóta támadják az ilyen programokat, mondván, azok megnyitják az utat a bűnözőknek, jellemzően olyan országokon keresztül, ahol magas a korrupció szintje.

Itt a bejelentés

Komoly biztonsági kockázatot rejtenek magukban az úgynevezett aranyútlevél- és aranyvízum-programok, amelyek keretében egyes uniós tagországok állampolgárságot vagy letelepedési engedélyt kínálnak külföldieknek pénzért vagy befektetésekért cserébe - figyelmeztetett az Európai Bizottság (EB) szerda délben.
Állampolgárság kizárólag Bulgáriában, Cipruson és Máltán vásárolható. Valamilyen letelepedési kötvényprogramot viszont jelenleg húsz EU-tag működtet: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország és Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Szlovákia. Nagyobb átláthatóságot akarunk, hogy mi alapján adják meg az állampolgárságot, és szorosabb együttműködést a tagállamok között. Nem lehet gyenge láncszem az EU-ban - jelentette ki Vera Jourová uniós igazságügyi biztos az MTI beszámolója szerint.

Más országokban is futnak ilyen programok. A brit lap szerint jelenleg 20 uniós tagállam kínál korlátozott állampolgári jogokat külföldieknek ingatlan- vagy állampapír-vásárlásért cserébe, sőt van olyan eset, ahol közvetlenül a költségvetésbe kell befizetni ezért cserébe egy bizonyos összeget. Ilyen program létezik többek között az Egyesült Királyságban, Portugáliában és Spanyolországban is. Az elvileg idén januártól megszűnt magyar programot az összefoglaló nem említi.

A befektetők számára kínált állampolgársági és letelepedési programok a kockázatok széles skáláját nyitnak meg, amelyek veszélyt jelenthetnek nem csak a fogadó országra, de az unió egészére is. Különösen a biztonsági kockázatokat kell ezen belül kiemelni, ideértve a nem EU-országokban honos szervezett bűnözői csoportok beszivárgásának lehetőségét, a pénzmosást, a korrupciót és az adóelkerülést - áll a bizottság anyagában az FT szerint.

A jelentés - amely uniós részről az első ilyen típusú anyag a témában - az aggodalomra okot adó tényezők között említi például, hogy a tagországok esetenként teljesen más eljárást alkalmaznak a jelentkezők kockázati hátterének felmérésére és ellenőrzésére. Veszélyforrást jelent az is, hogy a kormányokkal együttműködő magáncégek számára nem kötelező, hogy a jelentkezőket az EU pénzmosás elleni törvényeinek előírásai szerint ellenőrizzék.

A Global Wittness és a Transparency International (TI) összesítései szerint az EU 28 tagállamába összesen 25 milliárd eurónyi tőke érkezett ilyen programok keretében az elmúlt 10 év során.

Brüsszelnek jelenleg nincsenek eszközei arra, hogy közvetlenül fogalmazzon meg előírásokat a letelepedési programokkal kapcsolatban. Azonban ennek ellenére arra ösztönzi majd a tagállamokat, hogy alakítsanak ki egységes rendszert a jelentkezők biztonsági átvilágítására és készítsenek listát a programba jelentkezőkről az eredet ország szerint összesítve az elfogadott és a visszautasított kérelmek számáról.

A jelentés várhatóan nem emel ki konkrét országokat, brüsszeli források szerint ez nem véletlen. El kívánják kerülni ugyanis azt, hogy az ügy összeütközéshez vezessen Brüsszel és a tagállamok között.

Laure Brillaud, a TI európai pénzmosási ügyekért felelős tisztségviselője szerint a jelentés nélkülözi azokat a komoly erőfeszítéseket, amelyeket elvártak volna az utóbbi idők botrányainak fényében. A megállapítások csak arra mutatnak rá, hogy az egységes szabályozás hiánya mennyire átjárhatóvá teszi az EU határait a bűnözők és a korrupt magánszemélyek számára. Azt, hogy a probléma az egész uniót érinti világos, Brüsszel azonban most elszalasztja annak a lehetőségét, hogy menetrendet kínáljon egy EU szintű szabályozás megalkotásához - tette hozzá a szakértő.