Az Európai Unióban tíz olyan tagállam van, amelyben 100 kilométerenként átlagosan egyetlen töltőállomást sem találni az elektromos autók feltöltéséhez – derül ki az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatiból. Egyelőre többségben vannak azok az országok, amelyek töltőhálózata nem lenne képes kiszolgálni egy olyan társadalmat, amelynek tagjai jellemzően villanyautókon járnak. Az említett tíz ország többsége kelet-közép-európai, köztük van Magyarország is, Görögország a kakukktojás.

Egyik és másik véglet

Ezekre az országok emellett az is jellemző, hogy az elektromos autók piaca kisebb a teljes újautó-piac három százalékánál – jó hír, hogy Magyarországon ennél jobb a helyzet, 4,7 százalékos az villanyautók részesedése, részben a a tisztán elektromos autókhoz nyújtott állami támogatásnak. 

Nem sok vigaszt jelenthet a lista alján szereplő országoknak, hogy a 27 EU-tagállamból 18-ban átlagosan kevesebb, mint öt áramkút jut 100 kilométerre és csak négy olyan ország van, amelyben átlagosan több mint tíz helyen lehet elektromos áramot tölteni a villanyautókba.

Az élen Hollandia áll, ahol átlag 47,5 töltő található 100 kilométerenként, a második helyen Luxemburg következik 34,5-tel, a harmadikon Németország 19,4-gyel, a negyediken Portugália 14,9-cel, az ötödiken Ausztria 6,1-gyel. A sereghajtók. Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia, ahol 0,2-0,5 ez a szám. Ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban 200-250 kilométert kellene autóznia a villanyautó-tulajdonosnak, hogy találjon egy helyet, ahol feltöltheti autója akkumulátorait, ami enyhén szólva nem ösztönzi az autósokat elektromos meghajtású autó vásárlására. Magyarországon egy árnyalatnyival jobb a helyzet, a mutató értéke ugyanis 0,6. Ráadásul az áramkutak eloszlása egyenetlen, Budapesten ugyanis arányosan sűrűbb a töltőállomás-hálózat, mint vidéken, ahol szellősebb. 

Klímaváltozás

Az ACEA felhívja a figyelmet arra, hogy nem pusztán kényelmi kérdésről van szó, hanem olyan célok eléréséről is, mint a klímaváltozás elkerülése. Az Európai Bizottság 2030-ig tervező klímacsomagjában például az szerepel, hogy az időszak végén az új autóknak 55 százalékkal kevesebb szén-dioxidot kell kibocsátaniuk, mint a 2021-ben forgalomba helyezett autóknak. Korábban 37,5 százalék volt ez a cél. Ennek az ambiciózus új elvárásnak az eléréséhez azonban a villanyautók villámgyors elterjedésére van szükség. Ez azonban nem fog menni, ha nincs elég töltőhely. 

A vásárlók nem fognak nulla szén-dioxid-kibocsátású autókra váltani, ha nem találnak elég töltőt az utak mentén. (Fontos, hogy a villanyautóknak a lokális szén-dioxid-kibocsátás nulla, az akkumulátoraikba töltött villamos energia megtermeléséhez kapcsolódhat kibocsátás.) 

Azoknak, akik rendszeresen járnak saját autójukkal külföldön, az is számít, hogy a célországokban milyen töltési lehetőségek várnak rájuk – mondta Eric-Mark Huitema, az ACEA igazgatója. Ezért jelentős változása van szükség az infrastruktúra kiépítése terén, mégpedig a lehető legrövidebb idő alatt. Elfogadhatatlan például, hogy Lengyelországban, amely területileg nyolcszor nagyobb Hollandiánál, átlagosan 250 kilométer autózás után található egyetlen villanyautó-töltő.

A magyarok szeretnének villanyautót

Pedig a magyarokban meglenne a készség, hogy áttérjenek az elektromos autók használatára, ha semmi egyéb körülmény nem korlátozná őket ebben, azaz meg tudnák fizetni az egyelőre meglehetősen drága villanyautókat. 

A Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból ugyanis azt derült ki, hogy a magyarok 33 százaléka tisztán elektromos autót venne, ha szabadon dönthetne erről. 32 százalékuk pedig konnektorról is tölthető hibridet, amelyek környezetbarát üzemmódjához szintén szükség van az áramkutakra. (A felmérésben pusztán az volt a kérdés, hogy milyen autót vennének a válaszadók. Az nem, hogy tisztában vannak-e az áramkutak országos lefedettségéről.)