"A felelősség és irányítás egyensúlyának fenntartása érdekében csak azokat a kockázatokat szabad közös felelősséggé tenni, amelyek a közös bankfelügyelet létrehozása után keletkeztek" - mondta a közgazdász, aki egyben az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának is tagja. Leszögezte: bármilyen más eljárás "pénzügyi transzfernek" minősülne.
A héten Németország, Hollandia és Finnország pénzügyminiszterei közös közleményben szorgalmazták, hogy az állandó euróövezeti válságalap, az ESM csak korlátozott mértékben vegyen részt bankok feltőkésítésében. Akkor úgy fogalmaztak: a nemzeti kormányoknak meg kell tartaniuk a felelősséget a bankok korábbi, a közös bankfelügyelet létrejöttét megelőző rossz döntéseik miatt.
Jens Weidmann szerint a Bundesbank "alapvetően üdvözli a közös európai bankfelügyelet létrejöttét", ami "fontos építőeleme" lehet egy stabil valutauniónak. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy egy bankunió létrehozása időt igényel, és annak elsődleges célját nem a kockázatok megosztásában kell megjelölni. Nehéz feladatnak nevezte továbbá azt, hogy a közös bankfelügyeletet ellátó ECB miként tudná kettéválasztani a bankfelügyeleti és monetáris hatásköreit.
Az Európai Bizottság (EB) szeptember 12-én hozta nyilvánosságra a közös európai bankfelügyelet létrehozásáról szóló javaslatát. Az EB akkor felkérte az uniós tagállamokat képviselő Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy az év végére fogadja el a most javasolt rendeleteket, valamint az integrált bankunió másik három alkotóelemét - a tőkekövetelményekre vonatkozó egységes szabályrendszert, a harmonizált betétbiztosítási rendszert, valamint az egységes európai helyreállítási és szanálási keretrendszert.
A brüsszeli bejelentést éles kritikával illette több, elsősorban az euróövezeten kívüli uniós tagállam is.
Hajdú Márton, a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet szóvivője akkor újságíróknak úgy fogalmazott: Magyarország a jogok és kötelességek egyensúlyára, valamint a lehetséges hatások kézben tartására kíván összpontosítani. Kifejtette: a magyar megítélés szerint a javaslat nagyon fontos, hatása túlmutat a bankfelügyelet kérdésén. Magyarország úgy érzi, az országot erősen érintik az indítványok. Hangsúlyozta, törekedni kívánnak azoknak a közvetlen vagy közvetett hatásoknak a kézben tartására, amelyeket az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény kezdeményezése gyakorolhat az euróövezethez nem tartozó országok bankszektorára és pénzügyi stabilitására.