A General Electric nem sok jót produkált az elmúlt évtizedekben, ám az a döntés, hogy a következő években három részre bontják a vállalatot általánosabb üzenetet küld azoknak a nagyvállalati vezetőknek, akik úgy gondolják, hogy az ipari konglomerátumok építése okos dolog – mondta a CNBC-nek Jeffrey Sonnenfeld, a Yale School of Management üzleti iskola vezetéstudománnyal foglalkozó professzora. Ennek legalább van némi értelme. Pontosabb fogalmazva az erősen diverzifikált vállalatóriásoknak soha nem volt értelme.
Ezek a konglomerátumok ugyanis többé és kevésbé fontos stratégiai üzletágakból tevődtek össze, amelyek keveréséből semmilyen pluszhaszon nem jött létre. A GE azt követően döntött a szétválás mellett egészségügyi, energetikai és repülésipari divíziói mentén, hogy évek óta küszködik a maga előtt görgetett adóssággal. Az első leváló elem az egészségügyi ág lesz 2023-ban, miután évek óta terezik, hogy ezt önállóan a tőzsdére viszik.
A vállalat több mint 100 évvel ezelőtt még Thomas Edison villanykörtéjének gyártásával kezdte pályafutását, majd az 1970-es évek után vesztette el a fonalat, amikor feladta, hogy tovább erősítse az elektromossághoz kapcsolódó kutatási-fejlesztési bázisát – mondja a szakértő. Amikor belefolytak a számítástechnikába, a CAD/CAM, azaz komputer támogatású gyártásba, a szórakoztatóiparba (NBC) és a pénzügyi ágazatba, túllépték a saját kereteiket.
Jó döntés
Larry Culp fizetési pakkját az év elején alaposan átvizsgálták, ám Sonnenfeld szerint a vállalat szétbontásának felvállalásával megdolgozott a pénzéért. Ez volt a legjobb döntése, ami persze a GE részvényárát is megdobta két évtized tőzsdei vergődése után. A Yale vezetéstudományi guruja szerint van néhány alapvető tanulsága a GE történetének.
Culp azt mondta a napokban a CNBC-nek, hogy az új vállalatok könnyebb tudnak majd tőkéhez jutni, mint összezárva a jelenlegi szervezetben. Sonnenfeld szerint ez alátámasztják a korábbi hasonló esetek, az ITT, a GulfWestern, az Allied Signal vagy a Tyco International példája. A számos céget bekebelező óriások nem tudnak több tőkét felhajtani a piacon, annak ellenére, hogy több lábon állnak, ami látszólag biztonságosabb befektetéssé teszi őket. A GE sem volt jobb ezen a téren.
Nem mindentudók
A GE Jack Welch korábbi vezérigazgató vezetése alatt évtizedeken át folytatta a bekebelezés stratégiáját részben azzal az indokkal, hogy a menedzsment stratégiai tudását így szerteágazóbban tudják majd értékteremtésre kamatoztatni. A szakértő szerint azonban olyan területekre tévedtek, amelyekben a vezetők enyhén szólva nem voltak otthon. A nagy konglomerátumok nem egyszerűen vállalatok stratégiai halmazai, hanem stratégiai ködfelhők is, amelyeket szemlélve a befektetők nem látják mi folyik bennük.
Az a gond a nagyon diverzifikált tevékenységekkel, amilyen a GE-t is jellemzi, hogy a vezérigazgatónak nagyon eltérő, speciális tudású embereket kell irányítani a menedzsmentben, ami odavezet, hogy idejét és figyelmét is szét kell szórnia teljesen eltérő profilok megértésére és irányítására. A Tyco gépipari cég a végén már a pelenkabizniszbe és a riasztórendszerekbe is belefolyt, aminek semmi értelme nem volt, mert nem értettek hozzá.