Az önhöz hasonlóan nem jelentéktelen kortársai úgy 2012-re eltűntek a Fideszből, és sorra Orbán kritikusai lettek. Bod Péter Ákos, Csaba László, Hámori József, Járai Zsigmond, Jeszenszky Géza. Mi a magyarázata s mi a következménye az eltávolodásoknak? - tette fel a kérdést a 24.hu Chikán Attila közgazdász professzornak a vele készült hosszú interjúban.

Nem mi fordultunk el a Fidesztől, hanem a Fidesz tőlünk - felelte a Corvinus Egyetem oktatója, aki az első Orbán-kormányban két évig gazdasági miniszterként dolgozott. "Mióta Viktor átszabta a kormányzás menetét, stratégiáját, az új irány nem igényli a tudós embertípust. Már az első Orbán-kormány idején megindult a lemorzsolódásunk, ugyanis nehezen viseltük, hogy egyre inkább impulzusszerűen születtek a döntések" - fogalmazott.

Kapcsolódó

Vízió van, stratégia nincs

Ha egy akadémiai embernek, oktatónak, kutatónak föltesznek egy kérdést, akkor "igen, de" típusú válasz várható, értsd, alaposan mérlegeljük a következményeket. Erre az új politika nem ér rá. A jelenlegi kormánynak víziója van, klasszikus értelemben vett, a célokat és eszközöket összerendező stratégiája nincs. Elmarad a folyamatos szakpolitikai mérlegelés. Az, hogy a döntések politikailag meghatározottak, nem meglepő, de létezik arany középút a politika által igényelt gyorsaság és a szakértői gondolkodásból következő megfontoltság között.

Ésszerűen működő államokban fönntartanak stratégiával foglalkozó, pártpolitikai értelemben semleges tanácsadó testületeket, de Magyarország ma nem ilyen hely. A kormányfő fejében összekapcsolódik az ország érdeke és a hatalmon maradás. A miniszterelnök és környezete mélyen meg van győződve, hogy az ország elemi érdeke, hogy a Fidesz legyen hatalmon. Szerintük ez az egyetlen párt, mely akarja és képes is megvalósítani a nemzet céljait - mondta a közgazdász professzor.

Közgazdasági törvények

A közgazdasági alapszabályokat nemcsak illik, hanem érdemes is betartani. Például azt, hogy nem helyes kapkodva makroökonómiai mutatókat változtatni, tartósan a gazdasági növekedés fölött bért emelni vagy megalapozatlan várakozásokat kelteni a gazdasági növekedés tartósságával és egyenletességével kapcsolatban. Középkategóriás autóban ülve öngyilkosság folyamatosan kétszáz kilométer per óráig nyomni a gázt, ugyanis félúton szét fog esni a fenekünk alatt a jármű - véli Chikán Attila.

A 24.hu interjúkészítője szembesítette azzal, hogy az Origónak 2011-ben adott interjújában még azt mondta: "Sok olyan volt a kormány által ígértek között, amit csak a kedvező körülmények nagyon, nagyon szerencsés egybeesése esetén lehet teljesíteni." A tervezett háromszázalékos GDP-növekedést is lehetetlennek ítélte. Ehhez képest tavaly öt százalékkal nőtt a magyar gazdaság.

Köszönhetően annak, hogy bejött a "kedvező körülmények nagyon, nagyon szerencsés egybeesése" - válaszolta a Corvinus professzora. De a grafikonok nem hosszabbíthatóak meg a végtelenig. Ellenben érdemes összevetni adatainkat a hozzánk hasonló országokéval, és akkor azt látjuk, hogy a legfontosabb mutatók legtöbbjében, legfájóbban az átfogó versenyképességben az összes volt szocialista ország elhagyott bennünket.

A CEU ügye

A Fidesz a saját uralkodását a nemzeti jólét feltételeként fogja fel. Így aztán nem lát szívesen olyan intézményt, ami teljesen máshogyan képzeli a társadalom egészséges fejlődését, mint ő. Pedig a CEU önmagában nem is volt különösebb hatással a magyar társadalom gondolkodására, az egész inkább szimbolikus jelentőségű - mondta a professzor, aki tagja a Közép-európai Egyetem vezető testületének.

Egy CEU-ból másutt anyagi és társadalmi tőkét kovácsolnak, hiszen a hallgatók ott költik a pénzüket, ott vesznek ki szállást, ott esznek, isznak, ruházkodnak, ott fogyasztanak kultúrát, aztán, ha diplomát szereznek, szerteáramlanak a világban, s jó hírét viszik a befogadóországnak. Az a CEU veszte, hogy akaratán kívül politikai ellenféllé vált, s a politikai ellenfelek a kétezres évek eleje óta politikai ellenségekként azonosítódnak be a magyarországi hatalom szemében. Az ellenfél véleménye számít, az ellenségé viszont nem. Az ellenséget nem engedjük nemhogy a hatalom, még a hatalom ellenőrzésének közelébe sem.

Európa

Az integráció, vagyis az országok közötti kapcsolat szorosabbra fonódása elkerülhetetlen, s pusztán politikai döntés kérdése, hogy ezt honnantól nevezzük nem csupán fejlődésnek, hanem Európai Egyesült Államoknak - véli Chikán Attila. Bizonyos szabályokat muszáj egységesíteni. Amikor infrastruktúráról beszélünk, egyre inkább a digitális infrastruktúrát értjük alatta. Lehet tiltakozni a digitalizáció ellen, csak fölösleges, mert azt nem érdeklik az országhatárok. De a környezetvédelem is értelmezhetetlen nemzeti keretben.

Magyarországon jó ideje nem azok a témák vannak napirenden a közbeszédben, amiknek napirenden kellene lenniük. Migránsokról beszélünk, ahelyett, hogy digitalizációról, környezetvédelemről, oktatásról, egészségügyről, kultúráról beszélnénk. Nemcsak gazdaságban, hanem gondolkodásban is lemaradunk.