Az EU-tag ciprus gazdasága az elmúlt évtizedben nem kis részben az oroszok három csoportjának köszönhette virágzását:

  • az orosz turistáknak,
  • befektetőknek
  • és oligarcháknak.

Miután az orosz-ukrán háború miatt Európa kapcsolatai néhány nap alatt szinte teljesen megszakadtak Oroszországgal, a szigetország szembe került egy a létét érintő kérdéssel: mi lesz azok után, hogy az oroszok hirtelen eltűntek a színről? - írja a Politico.

Kapcsolódó

A jelenlétük ugyanis óriási nyomot hagyott Ciprus gazdaságán. Oroszországból minden évben több száz ezer turista érkezett, ami különösen nagy szám a mindössze 1,2 milliós helyi lakossággal összevetve. A mediterrán ország bankjai régóta adnak otthont a dúsgazdag oroszok pénzének, kezdve a fegyverkereskedőktől a szerencsejátékcégeken át a pornográf site-okat üzemeltető vállalkozásokig.

Az 1990-es években olyan posztszovjet figurát, mint Szlobodan Milosevics szerb elnök pénzzel tömött bőröndökkel érkeztek Ciprusra piszkos üzleteket intézni. Az elmúlt tíz évben európai nyomásra a ciprusi vezetés sokat tett azért, hogy véget vessen ennek a vircsaftnak, ám most egyik napról a másikra kellene alkalmazkodni a gazdasági fordulathoz.

Trükkös orosz bank

A ciprusi bankrendszer közvetlenül érintett lesz a szankciókban, mivel az EU-nak listája van azokról az orosz tulajdonokról, amelyek ottani bankokban vannak. Ezeket a korlátozások alá eső dúsgazdag oroszok luxusingatlanjai követik. Emellett számos a nyaraló, otthon van, amelyeket nehezebb lesz eladni az kieső kereslet miatt. Az idegenforgalomban óriási rés nyílik, miután az Oroszországból és Ukrajnából érkező évi egymillió turista adta az ágazat vendégeinek 20-25 százalékát. Ha válság egy hónap alatt lefut, akkor még nincs nagy baj, ha tovább tart, illetve a rubel nem erősödik, akkor keresztet vethetnek az Oroszországból érkező turistákra.

Külön problémát jelenthet, hogyan kezeli az EU azoknak a cégeknek a vagyonát, amelyek érezve a közelgő bajt igyekeztek kivédeni az embargót. Az orosz állami VTB Bank például, amelyet kitiltottak a SWIFT nemzetközi átutalási rendszerből, ezt megelőzően csendben eladta teljes részvénypakettjét a Cypriot RCB banknak és ciprusi befektetőknek. Így átalakult 100 százalékban ciprusi kézben lévő pénzintézetté. Most az európai hatóságok vizsgálják, mit kezdjenek ezzel a trükkel.

Munkát adtak

Az idegenforgalom a ciprusi gazdaság több mint 80 százalékát adja, az idetartozó cégeknek kiemelkedő megrendelőik voltak orosz partnereik. Ahogy ez kiesett, igyekeznek más piacok után nézni, de nehéz lesz kitölteni egy ekkora rést, főként, hogy a pandémia az elmúlt két évben megtépázta a turizmust.

Hasonló a helyzet azokkal az ügyvédi irodákkal, amelyeknek számos orosz megrendelőjük volt. Egyebek mellett ők intézték azoknak az oroszoknak az ügyét, akik a ciprusi „aranyvízum” program keretében kaptak uniós útlevelet jelentős befektetésért cserébe. Ebben a programban 2013 és 2020 között nettó hétmilliárd eurót kaszált a szigetország, miközben számos orosz oligarcha jutott uniós papírhoz.

A ciprusi pénzügyminisztérium szerint az ország bankjai az új helyzet ellenére stabilan állnak a lábukon. A tárca letette a főesküt, hogy a pénzintézeti rendszer nem függ az orosz forrásoktól. A ciprusi központi banknak nincsenek olyan tartalékai, amelyeket az orosz jegybank helyezett el külföldön.

Emellett hasznát láthatják, hogy számos a korlátozások alá nem eső orosz és ukrán vállalkozás keres magának külföldön bázist. A háború kitörése utáni napokban ezer személy kért üzleti vízumot Ciprustól. Végül az ottani cégek megszokták, hogy kiszolgálják az oroszok furfangos kerülőútjait pénzük rakosgatására.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.