Bill Clinton Orbán Viktor tusnádfürdői beszédére hivatkozva fogalmazta meg kritiikus megjegyzéseit a magyar miniszterelnökkel szemben az USA egyik legnézettebb televíziós talk show-jában - derül ki az Egyesült Államok volt elnökének írásban megjelent interjújában, amelyben más összefüggésben tér ki Orbán nézeteire. Clinton a műsorban azt fejtegette, hogy a magyar miniszterelnök a tekintélyelvű kapitalizmus pozitívumairól beszélt, illetve hogy Orbán nem akarja átadni a hatalmat. Általában ezek azok a figurák, akik örökké hatalmon akarnak maradni, és pénzt csinálni - tette hozzá.

A New York Times újságírója, James Bennet a theatlantic.com hírportálon idézi Clintont, aki alapítványa, a Clinton Global Initiative (CGI) létrehozásának tízéves évfordulóján foglalta össze véleményét kezdeményezése fő céljáról, a civil szerveződések támogatásáról. A cikk szerzője szerint Bill Clinton a legenergikusabb, a legnagyszabásúbb exelnöki tevékenységet folytatja a múlt század elején elnökösködő Teddy Roosevelt óta. Az alap kiterjedt jótékonysági, politikai és - nem kétséges - gazdasági vállalkozási hálózattá nőtte ki magát.

Civil világ

Clinton elmondása szerint azért alapított meg CGI-t, mert azt látta, hogy az amerikai elit különböző rétegei számos konferenciát rendeznek a világ nagy problémáinak áttekintésére, de sosem kötelezik el magukat amellett, hogy tegyenek is valamit ezek megoldására. Úgy vélte, felhasználhatja befolyását arra, hogy összehozza a jótékonysági intézményeket, a vállalatokat és a civil szervezeteket meghatározott projektek végrehajtására.

A tenni akaró emberek hálózatát akarta kiépíteni, ahelyett, hogy csak beszélnének a problémákról, ismereteket szereznének a világ gondjairól. Nem az a cél, hogy egy csapásra mindent megoldjanak, hanem, hogy a résztvevők megtegyék, amit tudnak. A sok kisebb hozzájárulás összeadódva hozhat számottevő eredményt.

Ennek szellemében az elmúlt tíz évben 2900 projektet bonyolítottak le. Támogatták a nők napenergia-vállalkozásait Nigériában, a kerékpáros közlekedés bővítését Sri Lankán, a gyerekek szókincsének bővítését Oaklandban. Összességében a Clintonéhoz hasonló civil kezdeményezések a világon 40 millió ember oktatási lehetőségeit bővítették, közel 30 millió közegészségügyi ellátását javították, 11 millió nő hitelhez jutását támogatták.

Modellek

Clinton alapvető célja, hogy előmozdítsa a civil kezdeményezések függetlenségét a feltámadt nacionalizmussal szemben. Szerinte a függetlenség három modellje versenyez ma a világon egymással. Az első az autokratikus kormányok működése, amelyek megpróbálnak hasznot húzni a piaci lehetőségekből. Ez az autoriter kapitalizmus modellje, ezt karolta fel Orbán Viktor nemrégiben.

Az Atlanticben megjelent cikkhez csatolt hivatkozásból kiderül, hogy a volt amerikai elnök a magyar kormányfő tusnádfürdői beszédére céloz, amelyben Orbán szakított a liberális társadalomszervezési alapelvekkel, módszerekkel és a világ liberális szemléletével. A magyar miniszterelnök szerint a 2008-as pénzügyi válság rámutatott a Nyugat gyengeségére. A liberális demokrácia vége újra versenyképessé teheti a magyarokat - jelentette ki és olyan sztár országokat ajánlott a figyelmükbe, mint Szingapúr, Kína, India, Törökország és Oroszország.

A szabadság kis körei

Clinton szerint a függetlenség másik modellje - a magyar kormányfő által felkarolt autoriter kapitalizmus mellett - a Boko Haram vezette Iszlám Állam, amely Szíriában és Irakban foglalt el területeket. Ez a mozgalom úgy gondolja, hogy a legfontosabb dolog, amit elvégezhet, a fennálló rend lerombolása, akár tömeggyilkosságok árán is. Végül a harmadik erő, amelyet a volt elnök segíteni akar, a civil szervezetek hálózata.

Az ezekhez tartozó emberek úgy vélik, hogy pozitív értelemben definiálhatják függetlenségüket, annak céljait és a célok eléréséhez szükséges eszközöket. Úgy látják, hogy jobban meg kell osztaniuk a javakat, a felelősségeket, elfogadva, hogy fontosabb az emberekben az, ami összeköti, mint ami elválasztja őket. Hogy be kell fejezni a torta - az elérhető erőforrások, javak - egyre kisebb részekre szeletelését és össze kell fogni a jövő építésében.

Clinton abban bízott, hogy az elnöksége idején, a kilencvenes években elindult társadalmi folyamatok több hasznot hoznak, de a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás és a 2008--2009-es pénzügyi válság súlyos pusztítást végzett. Lökést adott a rombolás erőinek, de ennek csak erősítenie kell azok elszántságát, akik hisznek az emberek közösségeinek együttes alkotóképességében.