Clintonék büdzséjét az rendítette meg, hogy ki kellett fizetniük az ügyvédeket, akik Bill Clinton elnököt védték a Lewinsky-ügyben. (Monica Lewinsky gyakornok volt a Fehér Házban, akivel Clinton elnök intim kapcsolatot tartott fenn. Az Egyesült Államok első emberének 1998 augusztusában nagyesküdtszék előtt kellett elismernie, hogy "nem helyénvaló viszonyt" folytatott a gyakornoklánnyal.)

A volt first lady, Hillary Clinton, aki a könyvesboltokban hivatalosan kedden megjelent Hard Choices (Nehéz választások) könyvével kapcsolatban nyilatkozott, családjának megrendült anyagi helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy neki is "ugyanolyan problémákkal" kellett szembenéznie, mint "sok más embernek". A politikus kijelentette, hogy a talpra állás Bill Clintonnak köszönhető, aki "keményen dolgozott", miközben ő, az amerikai szenátus tagjaként nem tehetett sokat.

Noha a 12 millió dolláros adóssággal kapcsolatos kijelentése sajtóértesülések szerint helytálló lehet, Hillary Clinton azonnal támadások kereszttüzébe került. Az America Rising című republikánus weboldal például rámutatott, hogy a Fehér Házból történt kiköltözésük után a New York állambeli Chappaquában és a Washingtonban vásárolt két házuk összértéke elérte a 4,5 millió dollárt.

Clintonékat a nyilvános szereplésekért kapott több százezer dolláros tarifa segítette ki a gödörből. Ez utóbbi egyébként nem szokatlan a Fehér Ház volt lakóinak körében. Bill Clinton a CNN szerint exelnökként 106 millió dollárt keresett az előadásaival. Egyedül 2012-ben 17 millió dollárt kapott.

A volt külügyminiszter, aki egyébként nem egyszer térítésmentesen is felszólalt, az előadásaival 5 millió dollárt keresett azóta, hogy másfél évvel ezelőtt távozott az amerikai diplomáciai tárca éléről. Sajtóértesülések szerint Bill Clinton 750 ezer dollárt (csaknem 169 millió forintot), Hillary Clinton pedig 200 ezer dollárt (csaknem 45 millió forintot) kér egy-egy beszédéért.

A volt first lady a könyvbemutató kampányának keretében hétfő este és kedd reggel is nyilatkozott az ABC-nek és ebben szót ejtett Monica Lewinskynek a Vanity Fair magazinban májusban megjelent esszéjéről is. Úgy fogalmazott, hogy Lewinskynek jogában áll írni az egykori fehér házi kalandjáról, mert minden amerikai úgy fejezi ki magát, ahogyan csak akarja, de ő ezen személy szerint nem sokat gondolkodott és továbblépett az ügyön. Reményének adott hangot, hogy férjének volt szeretője - akinek a jókívánságait küldte - úgy tudja majd alakítani életét, hogy "tartalmat és kielégülést" találjon benne.

A külpolitikáról szólva elismerte ugyan, hogy az iráni atomprogramról való megállapodásnak csekély az esélye, ám úgy vélte, hogy az Egyesült Államok Teherán viszonylatában jobb helyzetben van, mint amilyet az előző kormánytól örökölt.
Clinton ismételten magára vállalta a felelősséget a bengázi amerikai képviselet elleni, négy halálos áldozattal járó terrortámadás ügyében, ugyanakkor leszögezte, hogy nem ő hozta meg az objektum biztonságával kapcsolatos döntéseket.Úgy vélte, hogy a kongresszusnak az ügy folyamatos újraboncolása helyett fontosabb világpolitikai ügyekkel kellene foglalkoznia. Mint mondta, mindent megadna azért, ha az egészet meg nem történtté lehetne tenni.

Clinton úgy ítélte meg, hogy egyetlen külügyminiszter sem képes "kiküszöbölni az összes fenyegetést, az összes veszélyt".
Hillary Clinton kedden elkezdett könyvbemutató országjárását a sajtóban és elemzői körökben sokan az elnökválasztási kampány előkészítésének tartják. Az amerikai médiában egyébként arra is kitértek, hogy 1983-ban Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszter is Hard Choices címmel jelentetett meg memoárt, de ugyanez a címe egy 1987-es pornófilmnek is.
Clinton második emlékiratát első kiadásban egymillió példányban jelentette meg a CBS tulajdonában lévő Simon & Schuster kiadó.