A 2019-óta húzódó koronavírus-járvány továbbra is szeizmikus változásokat idéz elő a politikában, a gazdaság több területén és a vállalati szektorban is. Fontos újdonságok születtek a pénzügyi rendszerekben és megváltoztak az éghajlatváltozás hatásaira adott reakciók is.

A novemberi glasgow-i "COP26" klímakonferencia elstartolása előtt már több mint 1000 cég vállalta, hogy a Párizsi Klímaegyezmény céljainak megfelelően kibocsátáscsökkentési terveket fogad el. A találkozó során a kormányok grandiózus célokat fogalmaztak meg és ambíciózus tervekkel készülnek a következő évekre.

Kapcsolódó

Így tehát 197 ország megállapodott abban, hogy közös céljuk, hogy az átlagos hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fok alatt tartsák és az emelkedés 1,5 Celsius-fokon tetőzzön. Megegyeztek a szénhasználat csökkentésében, az egyéb fosszilis tüzelőanyagok támogatásának beszüntetésében és létrehoztak egy 20 milliárd dolláros alapot a tiszta energiára való átállás támogatárása.

Az természetesen elengedhetetlen, hogy ehhez cselekvés is társuljon és fontos mankót nyújtson a kisebb vállalatoknak is, hogy mindenki a saját szintjén tegyen valamit a zöldebb jövőért és a körforgásos gazdaság megszületéséért és annak hatékony működéséért. 

2022-ben hét olyan vezető - a klímavédelem jegyében születő- trend lehet, amelyek meghatározhatják az üzleti- és a társadalmi életet és felforgathatják a jól bevált rendszereket - véli az Eco-Business.

A tőzsde is ösztönözni akar

Nagyobb szerepet kívánnak a tortából vágni a tőzsdei szereplők, hogy ösztönözzék a vállalatok szén-dioxid-csökkentésben vállalat szerepüket. Nagy-Britannia első ízben kér kötelezően éghajlat-politikai pénzügyi beszámolót a cégektől, a szingapúri tőzsde az éghajlattal kapcsolatos tevékenységek közzétételét vezeti be, míg a japán hatóságok áprilistól szintén új követelményeket állítanának azon cégek felé, akik ígéretet tettek karbonlábnyomuk csökkentésére.

A vállalatok már nem bújhatnak ki a felelősség alól

Az új szabályozások arra fogják ténylegesen kényszeríteni a vállalatokat, hogy kezdjék el komolyan venni a nettó nulla kibocsátási célokat és hogy felhagyjanak az ígérgetésekkel. Egy októberi friss elemzés szerint a világ 2 ezer legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalatának ötöde vállalta ezt a stratégiát, de sokan rossz üzletpolitikát választanak hozzá és nem is vezetik az adatokat sem. A legtöbb vállalatnak ugyanis 90-95 százalékos szén-dioxid-csökkentést kellene azonnal végrehajtania ahhoz, hogy megközelítsék a nettó nulla  kibocsátást - írja a lap.

A modern rabszolgatörvény megszüntetése

Az egyik legfontosabb pontja a modern és egyben működőképes üzletpolitikának, hogy eltűnjön a nemek és a bérek közötti óriási szakadék és az ezekből fakadó további egyenlőtlenségek. Ennek kapcsán egyre világosabb törvények és szabályok születnek, amelyek szintén elősegítik a zöldgazdaság beindítását.

Németország például új beszállítói törvényt fogadott el, amely előírja a vállalatoknak, hogy a lánc minden szintjén biztosítsák az emberi jogi normákat és a britek is egyértelmű módszertant dolgoztak ki a férfi és a női alkalmazottak közötti bérszakadékok kiszámítására. Ausztráliában már január 1-től életbe lép egy fontos jogszabály, amely kiszűri azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyek a "modern rabszolgaságból" származnak.

Az illegális halászat felszámolása

Februárban véglegesítik a káros túlhalászást megszüntetni kívánó megállapodást, amely 20 éve tartó tárgyalások végére tehet pontot. December 14-én az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa ugyan megállapodott az Atlanti-óceánon, az Északi-tengeren, a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren 2022 folyamán alkalmazandó halászati jogokról, ezért például az Egyesült Királysággal - a végleges megállapodásig -2022 első három hónapjában, ideiglenes fogási korlátokat fognak alkalmazni.

A Földközi- és a Fekete-tenger vonatkozásában a Tanács abban állapodott meg, hogy 6 százalékkal csökkenti a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományokra vonatkozó halászati erőkifejtést, összhangban az EU azon jogi kötelezettségével, hogy 2025-ig el kell érni e fajok maximális fenntartható hozamát. 

A földgáz és az atomenergia fénykora?

A földgázt még mindig a szén éghajlatbarát alternatívájaként emlegetik, ahogy Ázsi átáll az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, sokan a földgázt tekintik áthidaló megoldásnak. A következő három évtizedben régiónk a globális gázkereslet akár 60 százalékát is kiteheti, a legnagyobb érdeklődés mégis a dél- és délkelet-ázsiai piacokon várható - derül ki a Wood Mackenzie brit tanácsadó cég előrejelzéséből. A cseppfolyósított földgáz (LNG) iránti kereslet növekedését ráadásul az új csővezeték- és gázelltásáti infrastruktúra fejlesztése is támogatja.

A Fülöp-szigeteket például a megcsappanó gáztartalékok ösztönözték arra, hogy áttérjenek az LNG-importra. Jelenleg mintegy 13,6 milliárd dollár értékű beruházást terveznek erőművek, kikötők és csővezetékek telepítésére.

Az LNG mellett az atomenergia is újra teret nyerhet a világ vezető gazdaságaiban.

Kína, az Egyesült Államok és Franciaország a világ legnagyobb atomenergia-fogyasztói, Kína már az első kis moduláris atomreaktor megépítését tervezi, hogy betartsa ambiciózus célját, hogy hamarosan a nukleáris energia nagyhatalmává váljon. Több ország egyébként igyekszik Franciaország példáját is követni, hiszen ők a villamosenergia közel 70 százalékát atomenergiából nyerik.

Fenntartható autók, hajók, repülők

A COP26 egyik legfontosabb ígérete, hogy 2040-ig kizárólag nulla károsanyag-kibocsátású személygépkocsikat és furgonokat lehet majd értékesíteni, ezért vélhetően egyre több gyártó áttér az elektromos autók fejlesztésére és értékesítésére. Ennek támogatására a Világbank létrehozott egy alapot, amelyre az Egyesült Királyság kezdésként 5 millió dollárral járult hozzá. 

A közúti közlekedés korszerűsítésére már elindultak a fenntartható repülőgépek gyártása is. A Toyota által támogatott Joby Aviation több mint egy tucat ötüléses elektromos légi taxi gyártását indította már el. A francia Michelin Tire multinacionális vállalat viszont már bejelentette, hogy gumiabroncsainak egy részét az Atlanti-óceánon keresztül Franciaországba egy főként vitorlával hajtott teherhajón szállítja majd, hogy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Innovációk sokasága

A koronavírus-járvány felhívta a figyelmet a természeti tőkéink értékeire és megőrzésének fontosságára is. A következő években új, természetalapú megoldások segíthetik a környezetvédelmet és sok izgalmas fejlesztés várható - véli a portál.

Egy indonéziai nonprofit szervezetet, a Rumah Yapeka például megkezdte a tengeri füvek ökoszisztémájának védelmét és helyreállítására irányuló terveinek kidolgozását. Ehhez például drónokat vetnek be, amelyek speciális technológia segítségével képesek a tengeri füvek megfigyelésére. Ez a projekt azért létfontosságú, mert a tengeri füvek táplálják a halpopulációt, és gyengítik a vihar okozta hullámokat is.

A másik feltörekvő trend a tengeri moszatok termesztése. Az első moszatfarmot az USA trópusi vizein, Puerto Ricóban telepítették, hogy támogassák a bioüzemanyagok- és termékek előállításához szükséges alga biomassza nagyüzemi termelését.