Súlyos kijelentések Magyarországról egy friss elemzésben

A vizsgált 180 ország több mint kétharmadában - köztük a világ legfejlettebb gazdaságaival - stagnálás vagy romlás látszik a korrupció elleni intézkedések terén - derül ki a Transparency International (TI) csütörtökön kiadott éves jelentéséből a Korrupció Érzékelési Index 2019 (Corruption Perceptions Index - CPI) című kiadványából.

A jelentés példaként az Egyesült Államokat emeli ki, amely évtizedes mélypontra jutott. A TI megjegyzi, hogy azok az országok kevésbé hatékonyak a korrupció elleni küzdelemben, amelyekben a választási rendszer és a politikai kampányfinanszírozás különösen kiszolgáltatott bizonyos részérdekeknek, így például a nagytőke befolyásának.

Az eredményekkel kapcsolatban Delia Ferreira Rubio, a Transparency International globális elnöke úgy fogalmazott:

A vizsgált országok kétharmada a 100-ból 50 pont alatt van - ahol a 0 a korrupcióval leginkább, a 100 a legkevésbé fertőzött országot jelzi -, a globális átlag 43 pont. A TI szerint 2012 óta csak 22 országban látható jelentős javulás az eredményekben, közülük Észtországot, Görögországot és Guyanát emeli ki a jelentés. Ezzel szemben 21 országban jelentősen romlott a helyzet, itt Ausztráliát, Kanadát és Nicaraguát emeli ki a TI. A G7-ek között Kanada 4, Franciaország 3, az Egyesült Királyság 2 ponttal kapott idén kevesebbet, Németországban és Japánban nem javult a helyzet, míg Olaszország egy ponttal javított az eredményein.

Magyarország hol áll a korrupciós térképen?

Magyarország 2019-ben 44 pontot szerzett a közszektor korrupciós fertőzöttségét - üzletemberek és szakértők érzékelése alapján - mérő országrangsorban, amellyel a 70. helyen végzett, Romániával holtversenyben. Ez azt is jelenti, hogy a 2018-as felméréshez képest Magyarország korrupcióval szembeni ellenállóképessége két ponttal és hat helyezéssel romlott.

Magyarország ezzel az eredménnyel a világon a közepesen korrupt országok közé tartozik, viszont a nyugat-európai és az eu-s országokat magába foglaló országok között a legkorruptabbak közé. Hazánk 2019-ben mind a V4-es országok, mind az EU 2004-ben csatlakozott tagállamai között a legkorruptabbnak, míg a teljes országcsoportot magába foglaló listán csak Bulgáriát előzi meg, Romániával pedig holtversenyben áll, az EU-ban pedig a második legkorruptabb ország.

Erős összefüggések a fejlettség és a korrupció között

A TI Magyarország jelentése rámutat: az Európai Unióban továbbra is erős az összefüggés az egyes államok gazdasági fejlettsége és a közszektor korrupciós kitettsége között. Magyarország változatlanul az Európai Unió korrupcióval súlyosan fertőzött, ugyanakkor viszonylag alacsony egy főre jutó GDP-vel rendelkező tagállamai közé tartozik. Ez a megállapítás annak ellenére helytálló, hogy egyelőre még kitart a 2013 óta megfigyelhető növekedési lendület.

A magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési mutatói az elmúlt hét évben kedvezően alakultak, ám hosszabb távon a kilátások borúsak, a versenyképesség a régióban az egyik legrosszabb - mutatott rá Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. Szerinte ennek fő oka, hogy a korrupció átszövi az állami működés jelentős és a gazdaság egy részét, továbbá az intézményrendszer átláthatatlanul működik, és nem elszámoltatható. A közbeszerzések rendszere erősen torzított; a koncentrálódást mutatja, hogy a kormányhoz kötődő oligarchák egyre több megbízást nyernek, és az egyajánlatos beszerzések aránya az EU-ban az egyik legmagasabb.

A 2010 óta hatalmon lévő elit évtizedes uralmának eredményeként Magyarországon a kormányt ellenőrizni hivatott állami intézmények többsége tetszhalott állapotban van, az intézmények többségét a hatalmi elit foglyul ejtette. Ez egyebek mellett az igazságszolgáltatás működésében érhető tetten: az egyszemélyi vezetés alatt álló, hierarchikus felépítésű és szigorúan központosított ügyészi szervezet könnyedén bele tud simulni a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe, miközben a ma még független bíróságok folyamatos nyomás alatt állnak. A TI Magyarország rámutat: habár a 2019-es helyhatósági választások eredményének fényében az önkormányzatok a jogállamiság helyreállításának lehetséges színtereiként jelennek meg, ebben jelentősen korlátozza őket az elmúlt tíz év központosító törekvéseinek következtében kialakult hatáskör- és forrásvesztés.

A jelentés végkövetkeztetése, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedben a korrupció végletesen központosítottá vált. A jelenlegi hazai állami korrupció lényege a gazdasági erőforrásoknak különféle eszközökkel történő el- és újraosztása, az új elit megteremtése, a kormányközeli szereplők jutalmazása, helyzetbe hozása. Mindez sokszor intézményesülten történik. A közpénzszivattyúk révén a jogállami normák megsértésével az adófizetők pénze magánvagyonná lényegül át. A korrupció a rendszer része lett és nem mellékhatása.

Kik teljesítenek jól?

A TI szerint az elemzésből kitűnik, hogy azok az országok teljesítenek jobban, amelyeknél a kampányfinanszírozási szabályozás szigorú és szélesebb körű a politikai konzultáció. Ahol a kampányfinanszírozás átfogó és szisztematikusan végrehajtott, ott a CPI pontszám átlagosan 70 pont körül alakul. Ott pedig, ahol nincsenek ilyen szabályok vagy gyenge a végrehajtásuk, az átlagos pontszám 34, illetve 35 pont.

Azokban az országokban, ahol nyíltabb konzultációra van lehetőség, az átlagos pontszám 61, míg ahol nincs vagy kevés a konzultáció, ott az átlagos pontszám 32. Azon országok, amelyekben jelentős romlás következett be 2012 óta, ott a kormányok nem vonják be a döntéshozatalba a leginkább érintett politikai, társadalmi és üzleti szereplőket.