Az előző kamatdöntés után úgy gondolta a cseh központi bank, hogy 4,75 százaléknál egy időre megpihennek, megvárják, mik a hatások, hogy alakul az infláció. Nekik a valutaárfolyam nem jelent gondot, hisz a cseh koronára többnyire felértékelődési nyomás nehezedik, szemben a forinttal.

Megnyílt a tér a vágás előtt

Most, hogy a nagy jegybankok is egyre inkább a kamatcsökkentés felé mozdulnak, az inflációs adatok pedig általában kedvezőbbek a vártnál, a cseh jegybank folytatja a kamatcsökkentési ciklust, mégpedig dinamikusan: a következő kamatdöntő ülésen 50 bázispontos vágást sem zárt ki egy, a Bloombergnek nyilatkozó jegybankár.

A folyamatot mindazonáltal most már az előző négy, egyenként 50 bázispontos vágás után finomhangolásnak minősítette a jegybank alelnöke egy hétfői interjúban. Elmondta, hogy az infláció váratlanul elérte a 2 százalékos jegybanki célt júniusban, bár a szolgáltatásokban és a lakbéreknél érezhető még árnyomás, ami miatt valamennyi óvatosságot fenn kell még tartanuk.

Jöhet egy nagyobb lépés is

Az alelnök szerint az alapforgatókönyv az augusztusi döntéskor a 25 bázispont, de nem zárható ki az 50 bázispontos csökkentés sem, hisz ekkor 4,25 százalék lenne a kamatszint, ami jóval magasabb, mint az inflációs cél, és a jegybank 3 százalékos kamatcélját is jóval meghaladja. Év végére 4 százalék körüli kamattal számolnak: ennél gyorsabb csökkentést nem szorgalmaznak, mivel el akarják kerülni az infláció újraéledését.

Csehországban meglepően magas volt az infláció európai léptékben, 18 százalékon tetőzött, és komoly reálbércsökkenéshez vezetett. Idén ugyanakkor a reálbérnövekedés helyreállt, és ez a jegybank véleménye szerint két év stagnálás után fel fogja lendíteni a gazdaságot. A belföldi fogyasztás, a beruházások és az export még nem erősödött meg, így nincs inflációs nyomás keresleti oldalról, a szolgáltatások jelentős drágulását pedig átmeneti jelenségnek tartja, amely egész régiónkban megfigyelhető.

Speciális munkaerőpiaci helyzet

A munkaerőpiac feszes, ami az egyik ok, hogy ne siessenek a kamatot a célszintre csökkenteni, noha önmagában az inflációs mutató már lehetővé tenné ezt. A cseh munkaerőpiac fokozott feszessége érthető, hisz a a nem túl nagy országot viszonylag nagy részben Németország és Ausztria határolja, így akár napi ingázással is sokan átjárhatnak dolgozni a jóval magasabb bérű országokba. Ez érthető módon jelentős bérnyomást generál, ami ugyan felzárkózási szempontból kedvező, de az inflációt, mint járulékos káros hatást el szeretnék kerülni.

Élen járnak

Mindazonáltal a a nem eurózóna tag visegrádi országok közül Csehországban a legalacsonyabb a jegybanki alapkamat most is, és feltehetően ez még jó ideig fennmarad, miután Lengyelország és Magyarország magasabb szintről valósít meg hasonlóan óvatos, vagy még óvatosabb monetáris lazítást. Hozzá kell tenni, hogy Csehországban az inflációs cél is alacsonyabb: az eurózónával megegyezően 2 százalék, míg a lengyel jegybank esetében 2,5 százalék, nálunk pedig 3 százalék.