Az infláció növekedését éves és havi szinten egyaránt a legnagyobb mértékben a lakhatási költségek növekedése, elsősorban az energiaárak emelkedése befolyásolta.

Míg augusztusban az éves infláció 17,2 százalékra csökkent a júliusi 17,5 százalékról, addig szeptemberben újra megugrott. A piaci elemzők döntő többsége ezzel szemben az infláció stagnálásával, esetleg újabb mérsékelt csökkenésével számolt.

"Az infláció növekedésének gyorsulásához legnagyobb mértékben a lakhatási költségek, elsősorban az energia és az üzemanyagok árának átlagosan majdnem ötven százalékos növekedése járult hozzá" - mondta Pavla Sedivá, a statisztikai hivatal szakosztályvezetője.

Az áram ára 37,8 százalékkal, a földgázé 85,9 százalékkal emelkedett. Augusztushoz viszonyítva mindkét esetben a drágulás gyorsulásáról van szó - írja az MTI.

Folytatódott az élelmiszerek drágulása is. Szeptemberben a hús 23,6 százalékkal, a tej, sajtok, a tojás 25,8 százalékkal voltak drágábbak mint egy éve. A liszt ára 61 százalékkal, a vajé pedig több mint 50 százalékkal nőtt. Az üzemanyagoknál az drágulás 22,7 százalék, míg a személygépkocsiknál 15,6 százalék.

A termékek ára szeptemberben 20,7 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 13,7 százalékkal emelkedett.

A magyar infláció 20,1 százalék

Magyarországon szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.