Mario Draghi, úgy véli, hogy az eurózóna gazdaságának fellendülése ellenére jelentős monetáris támogatásra van szükség - derült ki az ECB elnökének sajtótájékoztatóján. Ezt követően megjegyezte, hogy a bank monetáris enyhítési politikáját az év hátra lévő részében tekintik át. Ezt nem lehet másként értelmezni, mint hogy egyelőre folytatják a pénznyomtatást.

Nincs árfolyamcél

Kapcsolódó

A bankelnök tájékoztatója elején megjegyezte, hogy szoros figyelemmel kísérik az euró árfolyamának hullámzását, amit szakértők úgy értelmeznek, hogy igyekezett gyengíteni a közös európai valutát. Ennek logikája az lehet, hogy mi másért figyelnék ezt, ha nem akarnak beavatkozni az euró piacán, amelyet az utóbbi időben az ECB döntésével kapcsolatos bizonytalanság mozgatott.

Dragi szerint az infláció az elmúlt időszakban nem volt meggyőző, sőt az átlagos adat újra negatívvá válhat az év vége felé. Ez szintén arra utal, hogy folytathatják a pénzkínálat bővítését. Mindezek ellenére a beszéd alatt az euró kissé erősödött a dollárral szemben, elérve az 1,1992 dollár/eurós szintet. Kérdésekre válaszolva Draghi később többször leszögezte, hogy a banknak nincs árfolyamcélja.

Majd októberben

További kérdésekre reagálva a bankelnök kibökte, hogy az eszközvásárlási programmal kapcsolatos döntések nagyjának októberben gyürkőzhetnek neki. Nem hagyta magát provokálni: nem árulta el, hogy személy szerint ő milyen forgatókönyv mellé tenné le a vokság. Egy újabb kérdésre válaszolva leszögezte, hogy döntéseik során nem vesznek figyelembe olyan eseményeket, mint például a szeptember végi német parlamenti választások.

Utalva a Deutsche Bank elemzőinek elemzésére, amely szerint buborék növekedhet a pénzügyi rendszerben, az ECB elnöke kijelentette: nem tart ilyesmiről. Ezt elsősorban az indokolja, hogy ha esetleg feszítettek is az árak az ingatlanpiac egy részén, nem látszanak jelei annak, hogy ezt a hitelből történt vásárlások okozzák. Márpedig az árak összeomlása a hitelek visszafizethetetlenné tételével okozhat pénzügyi krachot.

Optimizmus

Eközben az ECB felfrissített prognózisából kiderült, hogy az európai jegybank 1,9 százalékról 2,2 százaléka emelte 2017-es GDP-növekedési előrejelzését. Ha ez bejön, ez lesz a leggyorsabb bővülést hozó év 2007 óta (amikor 3,0 százalékkal nőtt az eurózóna GDP-je). Az övezet gazdasága 0,5 százalékkal nőtt az első, majd 0,6 százalékkal a második negyedévben az előző három hónaphoz képest.