Recesszióba süllyed-e a világgazdaság vagy sem? Ez a nagy kérdés, amelyről a davosi Világgazdasági Fórum résztvevői nagy vitákat folytatnak egymással. A világ elitjének képviselői megosztottak abban, mi várható - derül ki a CNBC cikkéből. Abban még mindenki egyetért, hogy a gazdasági növekedés lassul, de hogy egy esetleges visszaesés mikor következhet be, ha egyáltalán bekövetkezik, abban már nincs konszenzus. A befektetőket az recesszió lehetőségén kívül aggasztja az USA és Kína kereskedelmi háborúja, illetve a romló üzleti és fogyasztói hangulat.

Talán 2020-ban vagy 2021-ben

Jamie Dimon, a JP Morgan Chase vezérigazgatója úgy látja, hogy a geopolitikai feszültségek vezethetnek el a legrosszabb forgatókönyv megvalósulásához. Az amerikai gazdaságot egy hajóhoz hasonlította, amely a maga tempójában halad előre. Ez azt jelenti, hogy évi 2-2,5 százalékkal éveken át növekedhet. Csakhogy jönnek vele szembe a geopolitikai hullámok, a brexit, az USA jegybankjaként működő Fed esetleges kamatemelései, az amerikai kormányzat lebénulása, a kereskedelmi feszültségek, amelyekre fel kell futnia ennek a hajónak. Ez lelassítja, míg végül talán 2020 vagy 2021 táján le is állhatja ezt a hajót.

Pesszimistább jóslatot fogalmazott meg Ray Dalio, a Bridgewater Associates, a világ legnagyobb hedge fundjának alapítója. Szerinte az USA gazdasága már 2019-ben recesszióba csúszhat. Ennek hátterében az állhat, hogy nem csak az amerikai, hanem az európai, kínai és japán gazdaság is lassul. Ez ellen lehet tenni valamit, például fel lehet újítani a monetáris enyhítést, amivel esetleg el lehet érni annyit, hogy nem egy klasszikus recesszió - a GDP csökkenése két egymást követő negyedévben - következik be. Robert Shiller Nobel-dijas közgazdász professzor némileg bizonytalan de úgy gondolja, hogy az USA tőzsdéire 2019-ben benézhet a medve, azaz visszaesés jöhet.

Nem lesz itt gond!

Nem ért egyet az előtte szólókkal Steve Schwarzman, a Blackstone tőketársaság vezetője. Szerinte az amerikai gazdaság két negyedévvel ezelőtt tapasztalt 4,2 százalékos bővülése nem maradhatott tartós, mert a fejlett gazdaságok esetén ez a tempó nem tartható. Azonban egy 2,5-2,75 százalékos plusz összejöhet 2019-ben. Ő nem érti miért gondolja a szakértők egy része, hogy recesszió lesz. A fogyasztói bizalom ugyan kicsit megingott, de az emberek továbbra is szépen költik a pénzüket.

Ugyanezt gondolja Ralph Hamers, az ING vezérigazgatója. A növekedés lassulása várható volt, mert sok a bizonytalanság a világon, ami hat a befektetők hangulatára, az üzleti és a fogyasztói bizalomra, ám ez nem jelenti azt, hogy a közeledő recesszió jeleit kellene látni ezekben a jelenségekben.

Ne írják le Kínát

Teljesen megbízom Kína gazdasági erejében - mondta a davosi fórumon Kuo Kuang-csang, a Fosun International befektetési társaság vezetője, akit a kínai Warren Buffett-nek, azaz befektetési gurunak tartanak. A befektetési szakértő elismeri, hogy rövid távon nyomás nehezedik a gazdaságra, de hosszabb távon mozgásban tartja az óriási országot a sok magánvállalat és mindenütt jelen lévő innováció. A kínai növekedés motorja az erős munkakultúra, és nem az, amit egyesek állítanak, hogy lekoppintják mások technológiáit és termékeit - tette hozzá a Kuo. Cége ezért fekteti be tőkéjének legnagyobb részét az ázsiai országban.

Mitől függ az üzemanyagok ára?

Patrick Pouyanné, a francia Total olajmulti vezérigazgatója elárulta, mit tart a legnagyobb olajpiaci kockázatnak - és véleményével ezzel meglepetést okozott. Nem a kínálat és a kereslet felborulásától tart. Bár a nagy olajtermelő országok visszafogják kitermelésüket, hogy a kínálat kontroll alatt tartásával támaszt adjanak a fekete arany árának, ám az amerikai olajpala-kitermelés ellensúlyozza ezt a hatást. A kereslet viszonylag erős, a világgazdaság lassulása, főként a nagy fogyasztó Kína esetén korlátozhatja a keresleti hatást is.

Ami a cégvezetőt leginkább aggasztja, a Közel-Kelet politikai feszültségeinek alakulása. Szaúd-Arábiát ősszel megrázta Hadzsogi-gyilkosság körüli politikai botrány, mivel az ország vezetősége gyaníthatóan szerepet vállalhatott az újságíró halálában, Irán az újjáéledő amerikai gazdasági szankciók miatt került nehéz helyzetbe, ami korlátozza olajexportját. A Total első embere úgy látja, hogy önmagában már az is politikai kockázatot jelent, és felfelé tolhatja az olajárat, hogy a régió tele van nagy olajtermelő országokkal, amelyek érintkeznek egymással.

Meglepő reakció

Egy multinacionális vállalat vezetőjétől talán meglepő, hogy Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója támogatja az arcfelismerő technológiák használatának állami szabályozását. A nagy cégek alapvetően a szabad piac hívei. Az arcfelismerés mint az azonosítás eszköze gyorsan terjed, s a cégvezető úgy látja, hogy a technológiai vállalatok egyedül nem képesek kezelni az ebből fakadó veszélyeket. Az erős versenyben nem válik el egyértelműen az arcfelismerés helyes és helytelen felhasználása. Az elmúlt időszakban sokan fogalmazták meg aggályaikat azzal kapcsolatban, hogy az arcfelismeréssel visszaélhetnek, miután lehetővé teszi az emberek tevékenységének, életének nyomon követését.

Háború

Jack Ma kínai milliárdos, az Alibaba technológiai cég alapítója elismételte Davosban azt a tavalyi kijelentését, miszerint a technológia jelenlegi fejlődése elvezethet a harmadik világháborúhoz. Szerinte az első világégést az első, a másodikat a második technológiai forradalom idézte elő. Most a harmadik kellős közepén vagyunk, ami hasonló következménnyel járhat. A kínai vállalkozó mogul úgy látja, hogy a katasztrófa elkerülésének kulcsa az oktatás. Ez készítheti fel a fiatalokat arra, hogy képesek legyenek olyan tevékenységekre, amelyeket a legfejlettebb gépek sem tudnak ellátni. Így nem kell megrettenniük azok terjedésétől. Emellett ki kell emelni a változások pozitív oldalát: például a klímaváltozás megelőzésében kulcsszerep hárul az új technológiákra.