A világpolitika egyetlen száz százalékban biztos pontja, hogy az Egyesült Államokban négyévenként elnökválasztást tartanak - mondta nem is olyan régen egy szakértő érzékeltetve, hogy a világ összes többi országában a feje tetejére állhatnak a politikai viszonyok. Ennek tükrében igencsak meglepő, hogy két stratégiai tanácsadó szervezet egybehangzó véleménye szerint 2020-ban éppen az idei amerikai elnökválasztás jelenti a legnagyobb bizonytalansági tényezőt a világ dolgainak alakulásában - derül ki a CNN cikkéből. A novemberi szavazást megelőző kampány nyomást gyakorol majd az amerikai politikai és gazdasági intézményrendszerre, hatással a külpolitikára és a gazdaságra, tovább polarizálja a választókat és hosszabb távon a befektetésekre sőt a klímaváltozás kezelésére is kihat.

Olyan, mint a brexit

Az Eurasia Group és a Control Risk a január utolsó előtti hetében tartondó davosi Világgazdasági Fórumra készítette el prognózisát, amelyben erre a következtetésre jutottak. A Control Risk szakértői szerint az újraválasztásáért küzdő Donald Trump fel fogja borítani az USA külpolitikáját, előnyben fogja részesíteni azokat a döntéseket, amelyek az ország feldolgozóipari munkásainak és farmereinek hozhatnak érezhető hasznot. Az ok nyilvánvaló: szüksége van a szavazataikra, mint egy falat kenyérre. Az elnök ki van éhezve azokra a győzelmekre, amelyeket a novemberi szavazás előtt besöpörhet.

Az Eurasia Group előrejelzéseinek történetében először helyezi az első helyre a világot veszélyesebb hellyé tevő kockázatok között az USA belpolitikáját. Az intézet elemzői nemes egyszerűséggel úgy látják, hogy a 2020-as elnökválasztás Amerika brexitje. Egy évszázada nem volt olyan megosztó szavazás, mint amilyen ez lesz, a végeredményt, függetlenül attól, hogy a demokrata kihívó vagy a republikánus elnök győz, a társadalom fele illegitimnek fogja tartani, azaz nem fogja elfogadni. Az Eurasia Group arra figyelmeztet, hogy a politika ismeretlen tartományába lépünk, ugyanis egy olyan országban alakul ki politikai bizonytalanság, amelynek megingása az egész világot megrázhatja.

A davosi fórumon részt vesz Greta Thunberg környezetvédelmi aktivista is.
Kép: Reuters

Nincs megoldás

A világ elitjének krémjét összecsődítő davosi fórum szervezői 750 szakértőt és döntéshozót kértek fel a világ minden tájáról, hogy jelöljék meg a legnagyobb veszélyforrásokat, s az eredmény lesújtó lett. A megkérdezettek a gazdasági háborúkat és az egyes nemzeteken belüli éles politikai polarizációt jelölték meg 2020 legnagyobb kockázatának. Olyan problémák halmozódnak egymásra, amelyekre alig vannak ismert megoldásaink.

A politika erők szétaprózódása és kibékíthetetlennek látszó ellentéteik felborítják a kereskedelem és a globalizáció több évtizedes szabályit. Olyan helyzeteket teremtenek, amelyekben választott vezetők felhatalmazva érzik m magukat arra, hogy egyoldalú lépéseket tegyenek. Ezzel arra utalnak, hogy Trump egyoldalúan léptette ki országát a párizsi klímaegyezményből, ugyanígy rúgta fel az iráni atomalkut és robbantotta ki Kína és az USA kereskedelmi háborúját.

Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter - aki részt fog venni a davosi dzsemborin - megalapozatlannak tartja a jóslatokat. Szerinte az amerikai választási kampány nem fogja befolyásolni a világgazdasági folyamatokat. Más jelentős politikai események, mint például a brexit, vagy a patthelyzettel végződött izraeli választások szintén nem gyakoroltak hatást a gazdaságra.

Egyéb rémségek

Az előrejelzések megemlítenek még számos további veszélyt, első helyen a klímaváltozással, folytatva Kína és az USA rivalizálásával a technológiai fejődés terén, majd Oroszország geopolitikai izmozásával és a közel-keleten dúló, végeláthatatlan fegyveres konfliktusokkal. Összességében 2020-ban számos negatív trend találkozik, amire generációk óta nem volt példa - vélik az Eurasia Group elemzői. Ez megteremti az alapot egy csinos kis világgazdasági válságra.

Az idei év első két rendkívüli eseménye alátámasztani látszik az előrejelzéseket. Az első Kászim Szulejmáni iráni tábornok lebombázása volt az amerikai elnök parancsára. Bár az ügy a háború szélére sodorta az USA-t és Iránt, Trump a teheráni rezsim külföldi katonai befolyásának erősítésén munkálkodó tábornok likvidálását biztonságpolitikai sikereként tálalhatja az elnökválasztási kampányban. A másik az Ausztráliában tomboló bozóttűz volt, amit joggal hozhatunk összefüggésbe a globális felmelegedéssel, miután biztosra vehető, hogy ez okoz újra és újra rendkívüli időjárási jelenségeket a Föld minden táján.

Világsztárok csatája

A davosi fórumon részt vesz a 17 éves Greta Thunberg környezetvédelmi aktivista, aki a klímaváltozás elleni fellépésével világszintű tiltakozó mozgalmat indított el a krízist tétován vagy sehogy sem kezelő döntéshozók: politikusok, gazdasági vezetők, üzletemberek ellen - derül ki a CNBC cikkéből. Thunberg már a rendezvény résztvevőinek címzett üzenetében felszólította a világ elitjét, hogy azonnal vonja ki a befektetéseit minden olyan tevékenységből, amely a fosszilis energiahordozók felhasználására alapul.

Az ifjú aktivista másodszor szívhat egy levegőt Donald Trumppal, miután az ENSZ klímavédelmi konferenciáján már keresztezték útjaik egymást. Az amerikai elnök december közepén egyik twitterüzenetében azt tanácsolta a tinédzsernek, hogy javítson indulatainak kezelésén, majd egy barátjával menjen el moziba, és nézzen meg egy régimódi filmet. Thumberget a BBC-nek adott rádióinterjújában megkérdezték, hogy mit mondana Trumpnak, ha módjában állna beszélni vele. Azt válaszolta, hogy semmit, mivel az amerikai elnök láthatóan nem hallgat a tudósokra és a szakértőkre, akik figyelmeztetik a klímaváltozás súlyosságára. Miért hallgatna éppen rám? - tette fel a költői kérdést.