Schwab szerint útkereszteződéshez értünk az emberiség történetében. A péntek estig tartó rendezvénysorozat Globalizáció 4.0 elnevezésű idei mottója kapcsán arról beszélt, hogy olyan számos ponton összekapcsolódó világra van szükség, amely középpontba helyezi az embert ahelyett, hogy az új technológiák rabszolgájává tenné. Elsőként Jair Bolsonaro brazil államfő szólalt fel a politika, a civil társadalom és az üzleti élet döntéshozói előtt, azt hangoztatva, hogy kormánya arra törekszik, Brazília kerüljön be a befektetők számára legvonzóbb 50 ország közé.
A január 1-jén beiktatott új elnök elmondta, hogy azon fog dolgozni, hogy megnyissa a viszonylag zárt brazil gazdaságot, csökkentse és egyszerűsítse az adókat, privatizálja az állami vállalatokat és felszámolja a korrupciót. Bolsonarónak elnökként a davosi fórum az első nemzetközi megjelenése, és az első felszólaló jogát Donald Trump amerikai elnöktől vette át, aki a részleges kormányzati leállás miatt nem utazott el a tanácskozásra.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter videoüzenet útján jelentkezett be a fórumon. Hozzászólásában a Kínával tartandó kereskedelmi tárgyalások kapcsán arról beszélt, hogy optimista a megbeszélések kimenetelét illetően, és Washington szerint a két ország közötti szuperhatalmi konfliktus elkerülhető. Pompeo arra is kitért, hogy február végére újabb jó jelzések várhatók Észak-Koreával kapcsolatban. Hozzátette, hogy a magánszektornak bizonyosan fontos szerepe lesz majd a végső megállapodás kialakításában Phenjannal, mivel Észak-Korea ki van éhezve a külföldi befektetésekre.
A 49. Világgazdasági Fórum tanácskozásain a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy háromezer döntéshozója vesz részt több mint 100 ország képviseletében, köztük több mint hatvan állam- vagy kormányfő. A bizonytalanságokat és a zavaros időket azonban jól jelzi, hogy az iparilag hét legfejlettebb ország vezetői közül csak Angela Merkel német kancellár, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök vesz részt a fórumon. Trump mellett Emmanuel Macron francia elnök és Theresa May brit kormányfő is a belpolitikai válsághelyzet miatt maradt otthon.