Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó finn kormány képviselője részleteket még nem tudott elárulni, csak annyit mondott, hogy a december 10-i meghallgatás témáit az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) fogja meghatározni a következő ülésén, de ezúttal nem a jogállamiság általános kérdéseit fogják tárgyalni, hanem konkrét, kulcsfontosságú témákat.

Rislakki hangsúlyozta, hogy ha az EU hiteles akar maradni, a jogállamiság és a közös értékek tiszteletben tartása fontos, ezért is kezeli prioritásként a finn elnökség ezt a témát.

A Magyarország ellen az EP által elindított 7. cikk szerinti eljárás első meghallgatását szeptemberben tartották, majdnem egy évvel az eljárás megindítását követően. Rislakki felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a szeptemberi meghallgatáson ismertették a Sargentini-jelentést, majd Varga Judit igazságügyi miniszter ismertethette a magyar kormány álláspontját, és válaszolt az európai kormányoknak az akadémia, a média és a szólásszabadság szabadságát, illetve a korrupció elleni fellépést és az igazságszolgáltatás függetlenségét firtató kérdéseire.

Dominóhatás lehet

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki Judith Sargentini jelentéstevőtől vette át az új parlamenti ciklusban a magyar jogállamiság dossziéját az Eurologus szerint két héttel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy elsikkadhat a magyar ügy, ha nem tartanak még egy meghallgatást. A csütörtöki meghallgatáson viszont üdvözölte az újabb meghallgatásról szóló döntést, és ismét hangsúlyozta: az egész Európai Unió érdeke, hogy minden tagállamban - így Magyarországon és Lengyelországban is - érvényesüljön a jogállamiság. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a soron következő horvát és német elnökség is legalább olyan komolyan fogja venni ezt az ügyet, mint a finn.

A LIBE ülésén több EP-képviselő megemlítette, hogy a jelentés elfogadása óta Magyarországon tovább romlott a helyzet, amelynek egyik látványos példájaként a Közép-európai Egyetem (CEU) bécsi működésének elindulását említették, de megjegyezték a média és tudomány szabadságának csorbítását is.

Delbos-Corfield dominóhatást is emlegetett, ha ezt a folyamatot nem lehet megfékezni, és rosszallóan megjegyezte, hogy Magyarország a tanácsban más témákat is blokkol. Kiemelte példaként, hogy Magyarország és Lengyelország kedden megakadályozta, hogy közös zárónyilatkozatot adjon ki a tanács arról, hogy a jogállamiság elveinek a tiszteletben tartásához kössék az uniós kifizetéseket. Ebből a zsákutcából ki kell jönni, hogy működhessen az európai demokrácia - hangsúlyozta.

"Brutális kettős mérce"

A LIBE több felszólalója továbbá kifogásolta, hogy az immár egy éve, az EP által elindított eljárás meghallgatásain az EP képviselői nem vehetnek részt. Kifogásolták, hogy az Európai Tanács egyáltalán nem követi az EP javasolt menetrendjét, ami abban is megnyilvánul, hogy az ügyben immár egy éve semmilyen előrelépés nem történt.

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő - vélhetően nem meglepő módon - kijelentette: Magyarországon semmi probléma nincs a jogállamisággal, és Magyarországnak sincs semmi problémája a jogállamisággal, hanem azzal van baja, hogy ezt ellenünk fegyverként használják fel. A szokásos kormányzati paneleket puffogtatva úgy vélte, hogy "brutális kettős mércét alkalmaznak" Magyarországgal szemben és jogi köntösbe akarnak bújtatni egy politikai vitát. A fideszes politikus továbbá úgy vélte, hogy az EP a jogállami szabályok lábbal tiprásával akarja lefolytatni ezt az eljárást, a balliberális erők fel akarják rúgni a szabályokat, amikor azt kérik, hogy az EP képviselői is részt vehessenek a 7. cikkelyről szóló vitában a tanácsban. Ez már a tanács dolga, itt már nincs szerepe az EP-nek - jelentette ki Hidvéghi.

Dobrev Klára DK-s és Donáth Anna momentumos EP-képviselők viszont arra mutattak rá, hogy az október 13-i önkormányzati választások után az Orbán-kormány több olyan intézkedést is hozott, amelyek tovább építik le a demokráciát. Erre példaként említették, hogy a kormány tovább erősíti a bíróságok feletti kormányzati befolyást, az önkormányzatok függetlenségét tovább csorbítja és megrövidíti az uniós költségvetést. Donáth Anna továbbá hangsúlyozta: ez nem magyar kérdés, ez egy közös európai kérdés, ezért komolyan kellene venni a 7. cikkely szerinti eljárást.

A LIBE ülésének végén azokra a kifogásokra válaszolva, miszerint az EP képviselői nem vehetnek részt az Európai Tanács ülésein, ahol a 7. cikkelyt megvitatják,  Rislakki elmondta, hogy többféle modellt megvizsgált a tanács. Egyetértettek abban, hogy fontos az EP-vel való szoros együttműködés és úgy döntöttek, hogy az EP-vel való együttműködés és kapcsolattartás formája az lesz, hogy az elnökség van kapcsolatban a parlamenttel és az elnökség tájékoztatja a tanácsot a parlament észrevételeiről.