Az idei év egyik legfontosabb választásán Jun Szukjolt, a konzervatív Nép Hatalma Párt elnökjelöltjét választották Dél-Korea elnökévé, aki májusban veszi át az ország vezetését. A korábbi főügyésznek ez az első választott tisztsége, így semmilyen külpolitikai tapasztalattal nem rendelkezik – mutatja be a Finacial Times a megválasztott elnököt. Jun a 77 százalékos részvétel mellett tartott szavazáson kevesebb mint egy százalékponttal nyert.

Az új elnök olyan ország élére kerül, amely óriási fejlődést ért el ugyan a gazdaságban és a politikai viszonyok demokratizálásában, ám külső és belső viszonyai is bizonytalanok. Dél-Korea posztsztálinista északi szomszédja makacsul folytatja nukleáris rakétaprogramját, miközben a Nyugat és Oroszország új konfliktusa az ukrajnai háború miatt bizonytalanná teszi a világ egységes fellépést az elzárkózó diktatúrával szemben.

Kapcsolódó

És ez csak az egyik probléma, amivel az új vezetőnek szembe kell néznie. A másik, hogy választ kellene adnia az Egyesült Államok és Kína egyre élesebb rivalizálására. Dél-Korea ugyanis beszorult a két behemót közé: miközben legfontosabb biztonsági partnere elsősorban az Észak-Korea felől érkező fenyegetéssel szemben az USA, legjelentősebb külkereskedelmi partnere a szomszédos Kína.

A rettentő szomszéd

Phenjan visszautasít minden diplomáciai egyeztetés nukleáris fegyvereinek fejlesztéséről azóta, hogy Észak-Korea és az USA tárgyalásai ez ügyben Vietnam fővárosában, Hanoiban 2019-ben kudarcba fulladtak. Az előző elnök, a liberális Mun Dzsein mindent elkövetett, hogy jó viszonyt alakítson ki Kim Dszongun észak-koreai diktátorral. Tartózkodott attól, hogy kifogásolja az emberi jogok megsértését a szomszédos országban és kormánya fellépett azok ellen, akik délről léggömbökkel juttattak Kim-ellenes üzeneteket Észak-Koreába.

Eközben Phenjan idén több olyan rakétatesztet is végzett, amelyek az USA szerint interkontinentális ballisztikus rakéták fejlesztésével függenek össze, és vélhetően előkészítik az ország első kémműholdjának felbocsátását. Az északi rezsim ugyan eddig tartotta magát önként vállalt moratóriumához az atomkísérletek folytatásában, de a teszthelyszíneken láthatók a jelei annak, hogy ez is változhat.

A választási kampányban Jun támadta a regnáló elnök hiábavaló erőfeszítését arra, hogy a két ország közti tűzszüneti megállapodást egy az 1953-ban „felfüggesztett” koreai háborút lezáró egyezség váltsa fel. Arról beszélt, hogy Ukrajna helyzete azt bizonyítja, hogy papírokkal nem lehet garantálni egy ország biztonságát, ehhez elrettentésre van szükség. Elemzők szerint azonban Kim is így gondolhatja, így az új dél-koreai elnök regnálása alatt a két ország viszonyában lehűlés várható.

Fasírtban

Dél-Korea a világ tizedik legnagyobb gazdasága és hetedik legnagyobb exportőre. Sikerét a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 csoport is elismerte azzal, hogy meghívta Munt a G7 vezetőinek tavalyi csúcsértekezletére az Egyesült Királyságba. Az ország feldolgozóiparának, amely erős a félvezetők, az elektromos járművek akkumulátorai és a mesterséges intelligencia területén helye van a nyugati gazdasági beszállítói hálózatában.

A korábbi elnök vezetése alatt az ország elmozdult hagyományos „stratégiai kétértelműségi” politikájától, erősítette kapcsolatait az USA-val, ám a kétkedők szerint Szöul legalábbis passzív, sőt lehet, hogy megbízhatatlan szövetséges. Ezt erősítette, hogy csak némi bizonytalankodás után sorakozott fel az USA és az EU mellé Oroszország elítélésében és a szankciók bevezetésében az ukrajnai invázió nyomán.

A korábbi konzervatív elnök nyomába lépve Jun kevésbé megengedő politikát ígér Kínával szemben, miközben javítaná országa kapcsolatait Japánnal és támogatja a térségben az amerikai kezdeményezéseket, mint például a Quad névre keresztelt, Kínával szembeni stratégiai együttműködést az USA, Ausztrália, India és Japán között.

Éles ellentétek

A dél-koreai gazdaság négy százalékkal bővült 2021-ben az egy évvel korábbihoz képest, ami az elmúlt 11 év leggyorsabb tempója. A közgazdászok szerint azonban ez egy "K" alakú kilábalás volt a pandémia okozta gazdasági válságból: miközben a nagy konglomerátumok, amelyek a mikrochipektől kezdve a teherhajókra vonatkozó erős keresletnek köszönhetően szárnyaltak, a kis- és középvállalatok küszködnek a járvány következményeinek legyűrésével.

A lakásárak a fővárosban a csillagos égbe emelkedtek – az elmúlt két évben 22 százalékkal ugrottak meg -, ami sok koreainak lehetetlenné teszi, hogy saját otthona legyen. A kevés igazán jól fizetett állásért a konglomerátumoknál, illetve az új generációs pénzügyi, technológiai és szórakoztatóipari vállalkozásoknál öldöklő verseny folyik.

Mindezt tetézi egy nagyon rossz ízű nemek közti háború. A katonai szolgálatra kötelezett fiatal férfiak kifogásolják, hogy a nők egyenlő bánásmódot követelnek abban az országban, ahol a fejlett világban a legnagyobb a különbség a nők és a férfiak fizetése között. Jun a választási kampányban letette a voksát ebben az ellentétben azzal, hogy a feminizmust okolta az alacsony születésszámért és megígérte, hogy megszünteti a nemek helyzetével foglalkozó minisztériumot, amivel tagadja a nőkkel szembeni diszkriminációt.

Régi ellentét

A volt ügyész részt vett nagy nyilvánosságot kapott korrupciós ügyek vizsgálatában, amelyek mindkét nagy pártot beszennyezték. Nem világos, hogy tenni akar-e valamit az ellen a gyűlölködő politikai kultúra ellen, amely megosztja országa politikai oldalait. Munt Hitlerhez és Mussolinihez hasonlította, miután a választások tisztaságára ügyelő testület visszautasította azt a felvetését, hogy ha megválasztják, akkor jogi eljárást indít elődjével szemben. Ezzel elásta magát a volt elnök pártja, a progresszív Demokrata Párt képviselőinél, akik több mint 58 százalékos aránnyal abszolút többségben vannak a 2020-2024-es parlamenti ciklusra választott törvényhozásban.