Még 2020-ban jelentette be az Európai Központi Bank (EKB), hogy teljes mellszélességgel támogatja öt ország tizenhat bankjának kezdeményezését, amivel létrejöhetne a most még sok bosszússágot okozó európai fizetési rendszer megújulása. Jelenleg a legtöbb helyen csak a Mastercard és a Visa fizetési infrastruktúrája használható.

Viszont egyes országok saját, töredezett rendszerei miatt hiába látja a turista valamelyik ismert kártyatársaság logóját egy kávézó kirakatában, ha nincs helyben kibocsátott bankkártyája, sokszor kénytelen készpénzzel fizetni.

Kapcsolódó

A European Payments Initiative (EPI) kezdeményezésnek legfőbb célja, hogy szerteágazóbb rendszerintengrációt, „európai” rendszer kialakulását segítse az Európai Unióban. A Single Euro Payments Area (SEPA) megvalósulásával elméletileg minden uniós polgár mindenhol gond nélkül és gyorsan fizethet bankkártyájával, vagy elektronikus pénztárcájával.

Drága lesz, különösen a kicsiknek

Elsősorban a költségoldal az EPI szélesebb körben való elterjedésének az akadálya. Az EKB-ban többször kiemelték, sok országban jelentős kiadásokkal járna a szükséges fejlesztések elindítása. Ez elsősorban a kisebb piaci szereplők számára jelent korlátokat.

Jelen állás szerint a különböző országok helyi rendszereit kell márkamegosztási megállapodásokkal összehozni, ez azonban korlátozott kört jelent. Amit az EKB is szeretne, és a SEPA elindítása is inkább efelé mutat, hogy egy általános fizetési infrastruktúrával eleve adottság lenne az országok közötti átjárhatóság.

Magyarországon is a Visa és a Mastercard a meghatározó tényező. Pár éve a Magyar Nemzeti Banknál is felmerült, hogy jobb lenne egy saját infrastruktúrával működni, amivel az érvelés szerint nem külföldi multiknak kellene fizetni, hogy Londonban vagy Frankfurtban történjenek meg az elszámolások.
Ez az ötlet azonban nagyon hamar elsüppedt. A rosszmájú magyarázat szerint a rendszer ötletének meglebegtetése után ténylegesen megvizsgálták a költségeket, és arra jutottak, hogy a mostani állapot fenntartása még így is sokkal gazdaságosabb.

A magyarnál sokkal nagyobb piacot jelentő Indiában a politikának jóval nagyobb a hatása. A Visa újabban kormányzati beavatkozást kezdeményezett, mivel ott Narendra Modi miniszterelnök és kormánya hazaszereteti kérdést csináltak az ügyből. Ezért évek óta kiállnak a helyi, RuPay nevű nonprofit fizetési szolgáltató és az általa kibocsátott kártyák mellett, miközben a Mastercard-ot eltiltották az új kártyák kibocsátásától.

Ha nem bíznak benne, baj lesz

Az egységesítés és az ezzel járó átjárhatóság számos fontos előnnyel járna a kereskedőknek és a felhasználóknak is, az egységes európai rendszerek előállításának viszont itt is fontos politikai és szakpolitikai vonatkozása van.

Mint arról Fabio Panetta, az EKB végrehajtó bizottságának tagja egy előadása során a digitális euró bevezetése kapcsán hosszan beszélt, mindenképp cél kell maradjon a felügyelt rendszerek fenntartása, ami sokszor szembe megy a piaci szereplők vágyaival.

A digitális jegybanki pénznek is az egyik legfőbb érve, ami miatt az EKB is elkötelezett a  témában, hogy ezzel sokkal aktívabb szerepet tud játszani a jegybank, közvetlenül megjelenhet a monetáris politikai és piacszabályozói döntéseinek hatása az egyre digitalizálódó pénzügyi rendszerben. Enélkül felmerül annak a kockázata, hogy alternatív, felügyelet nélküli, a felhasználókra nézve veszélyes pénzpiaci ökoszisztémák alakuljanak ki.

Ennek tökéletes példája szabályozók kriptopénzekkel vívott csatározása. A rendszer támogatói már a kezdetekkor azért tartották fontosnak egy külön ökoszisztéma megalkotását, mert úgy látták, hogy a bankok aránytalanul drágák, a felügyeleti irányok pedig egyre inkább jogkorlátozók.

A lassan alakuló szabályozói válasz erre a digitális, jegybanki pénzek megjelenése. Ebben Kína az éllovas, az EKB elindult, az MNB is ha visszafogottan, de napirenden tartja a kérdést.

Mikor lesz már valami?

Kérdésünkre az EKB-nál újabb információt nem adtak ahhoz képest, amit már eddig is közöltek. Ennek lényege, hogy üdvözli a SEPA keretében indított banki kezdeményezést a jegybank.

Az EKB új stratégiájának is része a digitális fizetési rendszer megújítása és a jegybanki digitális pénzekre való felkészülés. Ezt a tervezési folyamatot jelentősen megakasztotta a Covid-19.

Miután 2021 végére az eleve lelassított stratégia tervezésének ismét az infláció, ami az EKB elsődleges célpontja került előterébe, egyelőre a bank kommunikációs osztályán is csak az eddig is ismert szempontokat ismertethették.