Nagyjából két héttel azt megelőzően, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke látogatást tesz Dániában, elárasztotta a világ sajtóorgánumait a volt ingatlanbefektető sajátos ötletéről szóló hír, miszerint az USA megvásárolhatná Dániától Grönlandot. Dániában megdöbbenéssel fogadták a sztorit - írja a Bloomberg. Az ország korábbi miniszterelnöke csak annyit jegyzett meg, hogy a hír minden bizonnyal egy április 1-jei tréfa. Egy ellenzéki politikus kevésbé becsomagolva véleményét őrültnek minősítette az USA első emberét. Egyik kormánypárti kollégája óvatosabban csak annyit mondott: ez egy borzalmas ötlet.

A Trump elképzelését eredetileg megszellőztető Wall Street Journal értesülése szerint az elnök többször hangot elképzelésének, sőt megbízta fehér házi jogászát, hogy vizsgálja meg az ötlet realitását. Az Egyesült Államokban akadnak olyan politikai körök, amelyek nem fogadják a dánokéhoz hasonló elutasítással Grönland megvásárlását.

Kapcsolódó

Mike Gallagher republikánus képviselő twitterüzenetben adott hangot annak a véleményének, hogy a dolog nem őrültség, mindenképpen beszélni kell róla, hiszen az USA-nak erőteljes stratégiai érdekeltsége fűződik a térségben pozíciója biztosításához. Demokrata kollégája, Steve Cohen viszont azt twittelte, hogy az elnök a régmúlt hibernált emlékekeit igyekszik felmelegíteni a gigantikus területszerzéssel.

Irány Koppenhága

A kiszivárogtatást az amerikai elnök szeptember 2-3-ai dániai útja elé időzítették, amelyen Mette Frederiksen miniszterelnök mellett II. Margit dán királynővel is találkozik. A látogatás egyik témája Grönland lesz, amelyen az USA több katonai bázist is kiépített a második világháború vége óta. Az amerikai hadsereg másként is ott hagyta a névjegyét a szigeten: 1968-ban a Thule légitámaszpont mellett lezuhant egy B-52-es nehézbombázó nukleáris fegyverekkel a fedélzetén, radioaktív szennyezést okozva a térségben.

Frederiksen, aki szociáldemokrata pártja élén júniusban vette át az ország kormányzását, augusztus utolsó előtti hetében ejti meg első hivatalos látogatását Grönlandon, ahol tárgyal a sziget kormányfőjével, Kim Kielsennel. A sziget önállóan irányítja belügyeit, ám külügyi és védelmi politikája továbbra is a koppenhágai kormány kompetenciájába tartozik. Grönlandnak önálló képviselője van az Egyesült Államokban és az Európai Unióban.

Fagyos vidék - de meddig?

A 2,2 millió négyzetkilométernyi Grönlandot (amely 1,3-szor nagyobb Alaszkánál, és amelyet az USA Oroszországtól vásárolt meg 1867-ben akkori áron 7,2 millió dollárért) 80 százalékban jég borítja. Az elmúlt időszakban nagy figyelmet kapott, miután a globális felmelegedés miatt gyors ütemben olvad a jég, ami a tengerszint emelkedésével, és ezzel nagy emberlakta területek elárasztásával fenyeget. A szigeten 56 ezer ember él a tengerpartok mentén (ez nagyjából a budapesti VII. kerület lakosságának felel meg). A Grönland megvásárlásáról szóló találgatást sem a Fehér Ház, sem a washingtoni külügyminisztérium nem kommentálta a Wall Street Journalnak.