„Az amerikai gazdaságának Donald Trump megválasztása pozitív, a világ többi részének már nem annyira” 

– fogalmazott egy csütörtöki háttérbeszélgetésen Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte összességében „nem kell félni” a Trump-elnökségtől, mert a fundamentumok jók, azok pedig meghatározóbbak, viszont az új republikánus vezetés ebben hozhat egy nagyobb volatilitást.

A „vörös tarolás” után sokan azt hiszik, hogy Donald Trump „bármit megtehet”, de azért Amerikában még működnek a fékek és ellensúlyok – közölte Kiss Péter. Példának felhozta, hogy a leendő elnök vámpolitikája egyfajta „tárgyalási eszköz” lehet, és a piacok is úgy számolnak, hogy messze nem lesz a korábban belengetett 60 százalék a vám, amit kivetnek majd. A jelenlegi hírek ezzel szemben már csak 10-20 százalék körüli vámtarifákról szólnak Mexikóval, Kanadával és Kínával szemben, ezekről már Trump beiktatása előtt is elindultak a tárgyalások a felek között.

Kapcsolódó

Kiss Péter szerint Trump második elnöksége „már az örökségéről is szól” – lévén, hogy harmadszor már nem lehet majd elnök –, úgy véli, hogy inkább „ideológiából politizálhat majd”.

Ugyanis Trump előző ciklusának egyik legfontosabb tapasztalata éppen az volt, hogy a gazdaságpolitika az elnök nyilatkozatai ellenére képes volt figyelembe venni az objektív korlátokat – ezek mára alaposan megváltoztak. 

Az infláció és a kamatkörnyezet sokkal magasabb, mint 2016-ban, és a költségvetési deficit, valamint az államadósság szintje is jóval a 8 évvel ezelőtti értékek felett áll az Egyesült Államokban.

A klasszikus Trump-tradek már kifutottak az Amundi Alapkezelő összeállítása szerint: 

  • a 10 éves amerikai állampapír hozama csúcsra ugrott, 
  • a dollár erősödött, 
  • a tőzsdék megugrottak.

Trump mozgástere az alapkezelő elemzői szerint szűkebb, mint első ránézésre tűnik, a geopolitikai ellenfelek felvértezték magukat, és sok múlik a gazdaságpolitikai lépések időzítésén is.

Hiába a kongresszusi többség, Trump várhatóan nehezen visz át hiányt növelő intézkedéseket a fiskálisan konzervatív szenátorokon. Ugyancsak nem lesz könnyű leállítani a sikeresen futó – eredetileg demokrata – programokat sem (mint például a megújuló energiaforrásokat támogató IRA-t), mert azok több republikánus államba is beruházásokat és a foglalkoztatottság növekedését hozták.

„Kompromisszumokra kényszerülhet az elnök a kiadásvisszafogási lépéseknél is (adósságszolgálat, védelmi kiadások, egészségügyi kiadások), mert a megszorítás Amerikában sem népszerű, ráadásul növekedési áldozattal is járhat”

– emelte ki Kiss Péter.

Minden az időzítésen múlik

Az új elnök intézkedéseinek sorrendje kulcsfontosságú lesz a növekedési és inflációs hatások szempontjából. Trump vám- és bevándorlásügyi javaslatai zömmel elnöki rendeletekkel is bevezethetők, így kevésbé érzékenyek a kongresszus jóváhagyására, miközben az adócsökkentésekhez (mint a társasági adó 21-ről 15 százalékra vágása) és a költségvetési kiadások növeléséhez kongresszusi többségre van szükség. 

Ha egyszerre kerülne sor a vámok emelésére – a kínai termékekre 60, minden másra 10-20 százalékkal –, és akár csak 1 millió bevándorlót kitoloncolna a papírok nélkül Amerikában dolgozó 13 millióból, az növekedési és inflációs sokkot eredményezne, amit csak 2026-ban követhetne némi fellendülés. Ha azonban fokozatosan emelnék a vámokat – ahogy arra Robert Lighthizer korábbi kereskedelmi főtárgyaló friss megnyilatkozásai utalnak – és mihamarabb végrehajtja az adócsökkentéseket, akkor ez késleltetné az inflációs sokkot, és 2025-re pozitívabb növekedést eredményezne.

„A vámok inkább egy külpolitikai eszköz, tárgyalási alap”

– fogalmazott Kiss Péter. Ugyanis Trump még hivatalba sem lépett, de már tett lépéseket a párbeszéd elindítása érdekében – közösségi médiás felületein. Úgy tűnik tehát, hogy a vámok kérdése az egyes számú prioritás.

Trump első ciklusában egyébként a kínaiak gyorsan tudtak reagálni a bevezetett vámokra – az Egyesült Államokba érkező kínai import mintegy 70 százaléka érintett valamilyen vámtarifával, ezen termékek 20 százalék környéki vámokkal terheltek. Viszont a 800 dollár alatti tételeket nem vámolják el az USA-ban, így ha ez továbbra is megmarad, az „átlagamerikai” lényegében szinte semmit nem érzékel majd ezekből a vámokból.

Viszont már csak azért is óvatosan kell bánnia a vámokkal Trumpnak, mert egy sor gyógyszeralapanyagot, vagy épp különböző ritkaföldfémet importálnak Kínából az amerikai cégek, azok drágulása, vagy épp kiesése azért az amerikai gazdaságnak is fájna.

„Trumppal lehet tárgyalni” 

– mondta Kiss Péter, hozzátéve, hogy ez korábban is működött, bár az kérdéses, hogy a különböző megállapodásokat hogyan tartják majd be a kínaiak, mert korábban nem minden esetben tettek így. Összességében a két ország kapcsolatára „egy folyamatos romlás” jellemző, amiben az Amundinál a továbbiakban sem várnak érdemi változást.

Trump vámjavaslatainak teljes körű végrehajtása esetén 

nem maradnak győztesek a csatatéren

– véli a befektetési igazgató.

Európán belül a politikai kockázatoktól amúgy is szenvedő Németország exportvezérelt gazdasága szenvedné meg leginkább a vámokat. Egy keményebb amerikai fellépés az Európai Unió egységesebbé válását válthatja ki olyan területeken (például védelempolitika, védelmi kiadások, állami támogatások, iparpolitika), amelyek az állami kiadások növekedésével járnak, így nyomást gyakorolnak majd az állampapírhozamokra.

A befektetési piacokon a Trump-forgatókönyv megvalósulása a részvények további rotációját vetíti előre. Az adócsökkentés relatíve jobb helyzetbe hozza az amerikai vállalatokat a többi régióval szemben, de a hatás nem szektorsemleges, elsősorban a bankoknak, a kis/közepes kapitalizációjú részvényeknek, valamint a hagyományos energiaforrásokkal foglalkozó ágazatoknak kedvez, a globális ellátási láncoknak, vagy a kínai gazdaságnak kitett cégek pozíciója viszont romlik. 

Mi lesz Magyarországgal?

Az Amundi összeállítása szerint a hazai befektetők számára talán a legfontosabb kérdés, hogy az új amerikai elnök politikája hogyan viszonyul a magyar különutas törekvésekhez. A két ország vezető politikusainak jó személyes kapcsolata feltehetőleg lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos területeken javuljon a kapcsolat, ám az új adminisztráció által tervezett intézkedések gazdasági és piaci hatásaitól a jó viszony sem tudja mentesíteni Magyarországot.

A forint árfolyamáról Kiss Péter elmondta:

több érv van a forint ellen, mint ellene, így a gyengülő trend megmaradhat.

Ma például az euróval szemben a 415-öt is elérte az árfolyam, így a következő ellenállási szint már valahol 420 körül lehet. A régiós devizák között (lengyel złoty, cseh korona, román lej) Trump megválasztása óta a forint gyengült a legtöbbet, „ez van, ha gyengék a fundamentumok” – tette hozzá.