Donald Trump végül is győzött. Nem az elnökválasztást nyerte meg, azt elcsalták az irániak, a kínaiak, Soros György és Jabba a Hutt, és nem anyagilag járt sikerrel, mert miután nem adott magának jó előre felmentést minden gazdasági stiklije alól, az elnöki védelem nélküli jó pár per indulhat ellene. Más szóval semmilyen eredménnyel mérhető módon nem nyert, mégis győztesként hagyhatta el a Fehér Házat. Senkivel össze nem hasonlítható, a világon egyedülálló médiasztár lett - kezdi a volt elnök jövőjét firtató cikkét Robert Shrimsley, a Financial Times (FT).

Szupersztár

Kapcsolódó

Más szóval ő a legismertebb, legtöbbet emlegetett ember a világon, olyasvalaki, kivel szemen senki nem lehet közömbös, utálják vagy imádják, de mindenki viszonyul valahogy hozzá. Képes volt arra, hogy saját elnöki tevékenységét megrendezze mint egy valóság show-t. A politika Hitchcockjaként tevékenykedett, mestere a várakozás keltésének, olyan alkotó, akinek filmjét rettegve és elragadtatva várja a közönség.

Regnálásának utolsó napjaiban is arról szóltak a cikkek, hogy mit tervezhet, milyen húzással, trükkel állhat elő, hogy megakadályozza utóda, Joe Biden beiktatását az Egyesült Államok elnökének. Vitathatatlanul olyan elnök volt, aki egyszer és mindenkorra átszabta az amerikai politikát, aki nélkül Washington olyan, mintha a Bárányok hallgatnak című filmből hiányozna a főhős, a riasztó Hannibal Lecter. Talán nagyobb biztonságban vannak az USA és a világ lakói, hogy nincs jelen a színen, de egyben hiányzik valami, ami felkelti az érdeklődésüket, amit rajongva vagy félve-utálva követhetnek.

Távozása egy média hack

Nem volt előtte olyan amerikai elnök, aki olyan határozottan uralta volna a hatalomátadás és -átvétel folyamatát, mint Donald Trump. Egy pillanatra sem került ki a reflektorfényből. Utolsó napjaiban Washingtonban katonai alakulatok jelentek meg, hogy biztosítsák a lelépését követő beiktatási ceremóniát és a sajtó azzal volt elfoglalva, kinek ad még kegyelmet számos kedvezményezettje mellett. Talán csak Darth Veder hiányzott ebből a sorból - véli az FT publicistája.

Tény, hogy a Kongresszus épülete ellen indult attak túlzásnak bizonyult, amire ráment Trump legfontosabb közvélemény-befolyásoló eszköze Twitter-fiókja, miután a közösségi portál kizárta felhasználói közül. Ennek ellenére az emberek tudni akarják, mi történik vele, még akkor is, ha Mar-a-Lagóban lévő rezidenciájának mélyére húzódik vissza.

Jelenléte hosszú árnyékot vet utódára és az egész amerikai közéletre. Lehet, hogy melankóliára adja fejét, ám önimádata azt sejteti, hogy más tervei vannak. Egy biztos: egyetlen politikus sem tudja olyan pontosan, mint ő, hogyan működik a szórakoztatóipar, amire - mint politikusi pályafutása bizonyítja -, hatalmat lehet építeni.

A hatodik szezon

Ha a 2016-os elnökválasztási kampányt vesszük politikai szappanoperája első szezonjának, akkor a következő már a hatodik lesz, amelynek trailerében azt dörgi a fülünkbe a narrátor, hogy Trumpéknál valami készül. A valóság showk világában a profit és a botrány mindent visz. Minél őrültebbnek és dühösebbnek látszik a főhős, annál nagyobb a siker.

Lehet, hogy az új szezont nehezebb lesz összehozni távol a Fehér Házat megillető érdeklődéstől. Ugyanakkor Trump szomjúhozza a közönség figyelmét, és van egy biztos lehetősége arra, hogy ezt megszerezze. Nevezetesen fanatikus követői immáron úgy hatnak az amerikai politikában, mint egyfajta gravitációs erő, amely meghatározza a politikusok mozgását.

És ennek a tömegnek a középpontja ő, aki egyszer már bebizonyította, hogy hajszálvékony a sztárság és a választhatóság közti határ. Senki sem fogja elfelejteni Donald Trumpot és számára, aki a Twitter-fiókokat követők számában mérte az emberek értékét, ez maga a siker. Lehet, hogy a volt elnök ujja eltávolodott az amerikai hadsereg atomfegyvereinek indítógombjától, de a távolból vezeti a tévé távkapcsolóját tartó nézők kezét.