Merrick Garland, az Egyesült Államok főügyésze nagyon nehéz helyzetbe került azt követően, hogy a Kongresszus épülete elleni 2021. január 6-ai támadást vizsgáló parlamenti bizottság igyekezett aprólékosan bizonyítani: közvetlen felelősség terheli a történtekért, és tudatában volt annak, hogy alaptalanul vádolja a hatóságokat a 2020-as elnökválasztás elcsalásával – írja Edward Luce, a Financial Times Egyesült Államokkal foglalkozó szakírója. El kellene döntenie, hogy ennek alapján vád alá helyezi-e a volt elnököt vagy sem. Vagy Trump rajongói vagy ellenségei átkozzák el, ha így vagy úgy dönt.

Az események és az elnök szerepvállalása korábban is ismertek volt, a Január 6. bizottság nem nyilvános információgyűjtése és nyilvános meghallgatásai annyiban nehezítik a főügyész helyzetét, hogy élére állítják a a vád alá helyezés kérdését, amelynek megválaszolása elől aligha lehet kibújni. A bűncselekmény gyanúja jóval megalapozottabbá vált a kongresszusi bizottság ügyködése nyomán, ám egy elrontott büntetőeljárás megerősítheti a volt elnököt, aki nem szokta elfelejteni, hogy ki szállt vele szembe. Ha – részben az imázsát javító ügy miatt – újraválasztják 2024-ben, akkor Garland bizonyosan új állás után nézhet.

Republikánusok vallottak rá

A bizottság tevékenységét bírálók azzal érvelnek, hogy két kivételtől eltekintve demokrata képviselők vesznek részt vizsgálódásban, így nyilvánvaló, hogy elfogultak. Ezt az érvet azonban semlegesíti, hogy akiket meghallgattak, és Trumpra nézve kínos dolgokat állítottak, azok republikánusok. Ivanka Trump, a volt elnök lánya, Bill Barr az általa kinevezett volt főügyész, Bill Stephien kampánymenedzser és mások tartoznak ezek közé.

Az elnök környezetének egyik tagja után a másik után mondta el, hogy világossá tették Trumpnak: demokrata ellenfele, Joe Biden tiszta körülmények között győzte le az elnökválasztáson, a levélszavazatok, amelyeket a volt elnök szerint nem kellett volna figyelembe venni, legitim voksok. Ebből fakadóan jelezték neki, hogy alkotmányellenes lenne, ha meg akarná változtatni a választás végeredményét, így Trump tisztában lehetett azzal, hogy egy tiszta választás eredményét akarja felülírni. Jogászai egy perben azzal védhetnék, hogy ez ugyan igaz, de nem volt beszámítható szellemi állapotban, ám ezzel elvesztené az esélyt, hogy induljon a következő elnökválasztáson.

A főügyész nagy kihívása

A főügyész legnagyobb gondja, hogy a vádemeléshez képesnek kellene lennie arra, hogy minden kétséget kizáróan bizonyítsa a volt elnök bűnös szándékát. Mármint azt, hogy nem pusztán felül akarta írni az elnökválasztás eredményét, hanem teljesen tisztában is volt azzal, hogy ez illegális. Ehhez bele kellene látnia Trump fejébe. A Január 6. bizottság megkönnyítette ezt neki, ám mivel egy demokrata elnök nevezte ki, a tutinál is tutibb bizonyítékokra van szüksége ahhoz, hogy a volt elnököt bíróság elé állíthassa. Nem csupán atombiztos ügyet kell prezentálnia a bíróság előtt, hanem a dolognak a nagy nyilvánosság előtt kétséget kizáróan annak is kell látszania.

Ha azonban úgy gondolja, hogy ez nem jött össze a bizottsági jelentés alapján, és nem emel vádat, annak is súlyos következményei lehetnek. Az amerikai lakosság 40 százaléka azt hiszi, hogy a 2020-as elnökválasztást ellopták Donald Trumptól. Ez egy lépés afelé, hogy minden konkrét bizonyíték nélkül még nagyobb hazugságokat is bevegyenek, például azt, hogy a rabszolgaság nem is létezett.

A Január 6. bizottság munkájának az volt célja, hogy tanúvallomásokkal világossá tegye az igazságot, és ezzel megváltoztassa a közgondolkodást, leleplezze az összeesküvés-elméletet. Akik elhiszik, hogy a volt elnököt illegálisan fosztották meg a hatalomtól, azoknak nem sikerült felkelteni a figyelmét, így a bizottsági meghallgatások fő közönsége az ügyészség lett. És az USA főügyészének döntenie kell, megvádolja-e puccskísérlettel Donald Trumpot.