A Federal Reserve (Fed) előrejelzése szerint valamikor idén megkezdi a kamatcsökkentést, az időzítés nyitott kérdés.
Március? Május? Június? Később? A kérdésre adott válasz komolyan befolyásolhatja a novemberi amerikai elnökválasztás eredményét.
Jerome Powell, akit Trump nevezett ki Fed-elnöknek, majd Joe Biden erősített meg pozíciójában, sokat tett annak hangsúlyozására, hogy az amerikai központi bank a politikai harcok felett áll.
Powell többször hangsúlyozta, hogy ő és a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság (Federal Open Market Committee, FOMC), – amely a Kormányzótanács hét tagjából áll, illetve a 12 Federal Reserve Bank elnökei közül ötből – kizárólag a gazdasági adatokra összpontosítanak, amikor a monetáris politikáról szóló döntésről van szó – ami jelenleg a kamatcsökkentésről szól.
Az akadémiai vitán túlmenően annak, hogy a Fed csökkenti-e a kamatlábakat, idén jelentős politikai jelentősége van. A gazdaság és annak megítélése létfontosságú tényező lesz abban, hogy a választók mit tesznek, amikor ősszel az urnákhoz járulnak. Ez egy olyan gazdaság, amelynek alakításában Powellnek nagy szerepe van. Emiatt valóban a vihar középpontjában áll.
„Implicit módon, explicit módon, passzívan vagy aktívan, a Fed olyan döntéseket hoz, amelyek nagymértékben befolyásolhatják a gazdaságot és a gazdasági eredményeket” – mondta a Business Insider érdeklődésére Skanda Amarnath, az Employ America érdekvédelmi csoport ügyvezető igazgatója.
A gazdasági portál megállapítása szerint jelenleg az amerikai gazdaság elég jó állapotban van. A munkaerőpiac robusztus, a növekedés erős. Az infláció kezd visszaesni, bár még nem éri el a Fed 2 százalékos célját. A recesszió nélküli puha landolás kilátásban van. Mégis, bár a fogyasztói hangulat javult a hat hónappal ezelőtti állapothoz képest, mégsem nagyszerű. Az infláció lehűlt, de az árak még mindig magasabbak, mint korábban voltak. Ahogy a kamatlábak is, amelyeket a Fed az infláció leküzdésére emelt.
Nyomasztó hangulat
A választók elégedetlenek a magasabb árak miatt, és úgy érzik, hogy a magas kamatlábak is nyomasztják őket. Larry Summers volt pénzügyminiszter és egy közgazdászcsoport nemrégiben kiadott munkadokumentuma szerint a magas hitelfelvételi költségek az egyik fő tényező, amely nyomasztja az emberek hangulatát.
A fogyasztók – a modern közgazdászokkal ellentétben – a pénzköltséget a megélhetési költségek részének tekintik"
– írták a szerzők.
A Business Insider úgy véli, hogy a Fehér Ház nem tud visszamenni az időben, és visszafordítani az infláció hirtelen emelkedését – amiben a Fednek, mivel túl sokáig várt a kamatemeléssel, szerepe volt. A kamatlábak csökkentése azonban jobb kedvre derítheti az embereket a gazdasági helyzetet illetően, és lendületet adhat a demokratáknak és Bidennek.
Nem hiszem, hogy Powell azon gondolkodik, hogy Trump vagy Biden azt fogja-e mondani neki, hogy csökkentse vagy emelje a kamatlábakat
– mondta a lapnak Elizabeth Pancotti, a Roosevelt Forward intézet igazgatója.
A Fed tisztviselői még a választásokon kívüli években is hihetetlenül óvatosan bánnak a szavaikkal.
„Nem azzal a céllal alakítanak ki politikát, hogy kifejezetten az egyik párt vagy az egyik elnökjelölt javára tegyék le a voksukat, de a Fednek mindenképpen kezelnie kell a politikai kockázatot” – hangsúlyozta Sarah Binder, a George Washington Egyetem politológusa.
A gazdasággal kapcsolatban persze nem minden áll a Fed ellenőrzése alatt. A központi bank nem sokat tehet az olaj- és gázárakkal kapcsolatban, amelyek a globális piaci erőktől vagy a geopolitikai zavaroktól függenek. Ráadásul a legtöbb amerikai egyáltalán nem nagyon gondol a Fedre, mint a gazdasági életének egyik tényezőjére, még ha az is.
Jerome Powell most több szempontból is kötéltáncot jár.
A Fed döntéseinek gazdasági kockázatai valósak – ha túl hamar csökkenti a kamatlábakat, az infláció ismét beindulhat, ha pedig túl sokáig vár, az túlságosan visszavetheti a gazdaságot, és recesszióba taszíthatja az országot – fűzte hozzá a Business Insider.
A várakozásokat felülmúló inflációs adat érkezett az Egyesült Államokból
Februárban 3,2 százalékkal nőttek az árak, a maginfláció 3,9-ról 3,8 százalékra csökkent.