Az új törvény előirányozza, hogy a legfelsőbb bíróságot 3 kamarára bontják, és megváltoztatja a bírák kinevezésének rendjét. A törvény hatályba lépésével egyidejűleg nyugdíjazzák a jelenlegi bírákat - azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivon ennek hatálya alól. A nyugdíjazott bírák utódait a szejm választaná meg.

A tervezet ezt követően a szenátus elé kerül, és az elnöknek is alá kell írnia. A reform másik fontos elemét, az országos igazságszolgáltatási tanácsra (KRS) vonatkozó törvényjavaslatot már a szejm és a szenátus is a múlt héten elfogadta. Ez a jogszabály megszüntetné a 25 fős tanácsban helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A bírókat ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház képviselői választanák meg.

Kapcsolódó

A csütörtöki parlamenti szavazás eredményének közzététele után tüntetők csoportosultak a parlament épülete előtt, megrugdalva a tiltakozókat az épülettől elválasztó kordonokat. Az esti órákra nagyszabású tüntetést szerveznek az elnöki hivatal épülete elé.

Az EU roppant elégedetlen

"Gyorsan előkészítjük a kötelezettségszegési eljárásokat az uniós jog megsértése miatt, hogy jövő héten meg tudjuk őket indítani" - jelentette ki szerdai sajtóértekezletén Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. "Összességében (a változtatások) felszámolnák a bíróságok maradék függetlenségét, és a kormány teljes politikai ellenőrzése alá vonnák az igazságszolgáltatást. A legutóbbi fejlemények miatt nagyon közel kerültünk a 7-es cikk szerinti eljárás megindításához" - mondta.

Andrzej Duda konzervatív államfő csütörtökön tudatta, hogy nem hajlandó találkozni Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével. Utóbbi - aki korábban lengyel kormányfő volt - jelezte, hogy aggasztja a kialakult helyzet, és a szavazás után ismét találkozót kért Dudától a "hazájukban" kialakult politikai válság megvitatására. Tusk arra figyelmeztetett, hogy közös feladatuk megakadályozni azt, hogy Lengyelország Európa perifériájára szoruljon. Véleménye szerint a varsói kormány által elfogadott, az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások visszalépést jelentenek és ellentmondanak az európai értékeknek.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) konzervatív párt, amelynek többsége van a törvényhozás mindkét házában, és továbbra is egyértelműen a népszerűségi lista első helyen áll, elengedhetetlennek tartja a reformokat az igazságszolgáltatás korszerűsítése az a korrupció ellen harc érdekében. Az ellenzék szerint a reform - amely szerinte a konzervatívoknak a társadalmi élet egésze feletti ellenőrzés kiterjesztésére tett kísérlet - gyengíti a hatalmi ágak szétválasztását - írta az AFP.

A 2015. évi választások eredményeként hatalomra került konzervatívok több gyökeres reformot hajtottak végre. Egyes intézkedések - így az alkotmánybíróság és a közmédia reformja - kiváltották az Európai Bizottság bírálatát.