Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta a rendeletet, amely az uniós források védelmét szolgálja a jogállamiságot torzító kormányok visszaéléseivel szemben - közölte a brüsszeli testület. Az új rendelet értelmében az uniós kifizetések visszatarthatók azoktól az országoktól, ahol az uniós források kezelése kapcsán bebizonyosodik a jogállamiság megsértése. Ugyanakkor - az EP közleménye szerint - az EU garantálja, hogy a számlát nem a végső kedvezményezettek állják.

"Megcsináltuk! Most már ez a törvény, és ezen nem változtat semmilyen egyoldalú nyilatkozat. A feltételrendszer segítségével mostantól megvizsgálhatjuk azokat a kétes törekvéseket, amelyek az unió értékeivel ellentétes célokra szánnák az uniós forrásokat" - mondta Petri Sarvamaa finn néppárti társ-jelentéstevő a döntést követően. Az EP-képviselő azt is hozzátette, hogy "a Szerződések őrének szerepét betöltő" Európai Bizottságtól elvárják, hogy január elsejétől elkezdje a rendelet független végrehajtását.

Kapcsolódó

Eider Gardiazabal Rubial spanyol szocialista társ-jelentéstevő a döntést követően kiemelte, az Európai Parlament gondoskodott róla, hogy a rendelet értelmében kiszabható büntetések közvetlenül a kormányokat, és ne a végső kedvezményezetteket sújtsák. "A diákokat, kutatókat, vállalatokat és civil szervezeteket nem érinti az uniós szankció, hiszen biztonsági hálóval védjük őket" - tette hozzá a képviselő.

Így fog működni

A mechanizmus az EP közleménye szerint a következőképp fog működni: miután az Európai Bizottság megállapítja a jogsértést, javasolja, hogy az adott tagállam kormánya ellen indítsák el a feltételrendszerhez kapcsolódó eljárást, ezt követően pedig vágják meg vagy fagyasszák be a tagállamnak az uniós költségvetésből járó forrásokat.

Az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Tanácsnak ezt követően egy hónap (kivételes esetben három hónap) áll rendelkezésére, hogy minősített többséggel - azaz a tagállamok leglább 55 százalékának a szavazatával úgy, hogy a szavazatok az EU lakosságának 65 százalákát képviseljék - szavazzon a javasolt intézkedésekről.

Az EP a közleményében kiemeli továbbá: a képviselők elérték, hogy az uniós intézményi döntési mechanizmus időtartamát 12-13 hónapról 7-9 hónapra rövidítsék.

A jogszabály egyszeri és rendszerszintű jogsértésre is vonatkozik

Az új jogszabály nem csak akkor érvényes, amikor például korrupció vagy csalás révén konkrétan visszaélnek az uniós forrásokkal. A jogszabály akkor is alkalmazható, ha a minden tagállam által tiszteletben tartandó alapvető jogok - például a demokrácia vagy az igazságszolgáltatás függetlensége - rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van - vagy hatása lehet - az uniós források kezelésére.

A rendeletben egy külön részben példákkal is egyértelműsítik az elképzelhető jogsértéseket. Ezek között egyebek mellett az igazságszolgáltatás függetlenségét érő fenyegetés, az önkényes vagy jogszerűtlen határozatok kijavításának hiánya, és a jogorvoslat korlátozása szerepel az EP közlése szerint.

Védelem a végső kedvezményezetteknek

A jogszabály azt is lenetővé teszi, hogy a támogatást elnyert kedvezményezettek (diákok, gazdálkodók, civil szervezetek) panasszal éljenek az Európai Bizottság erre a célra létrehozott weboldalán abban az esetben, ha az adott ország kormánya jogsértést követ el. A weboldalon segítséget kaphatnak ahhoz, hogy hozzájussanak a számukra megítélt összeghet

Az Európai Bizottság arra is jogosítványt kapott, hogy az adott tagállamnak járó támogatás soron következő részletének csökkentésével kiigazítsa a tagállamnak járó kifizetéseket.

Január 1-től él a rendelet

Az Európai Parlamentben szerdán elfogadott és ezáltal törvényi erőre emelkedett új rendelet minden, 2021. január elsejétől az unió és a tagállamok közös kezelésében álló forrásra érvényes. Az EP a rendelet elfogadása mellett egy állásfoglalásról is szavaz, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg a Tanács és a Bizottság számára a feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásával kapcsolatban.

Az Európai Bizottság figyelni fog január 1-től

Az Európai Unió olyan új mechanizmussal szerelkezett fel, amellyel képes megvédeni költségvetését, pénzügyi érdekeit és értékeit a jogállamiság sérüléseivel szemben - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén az MTI szerint, abban a vitában, amelyet a múlt heti uniós csúcstalálkozó eredményeiről tartottak szerdán.

Ursula von der Leyen szerint az uniós parlament és a tanács tárgyalói által létrehozott mechanizmus szövege nem változott, a feltételrendszer az egyedi jogsértés esetei mellett a szisztematikus és visszatérő hiányosságokat is kezelni tudja, illetve képes megakadályozni, ha azok az EU költségvetését, vagy pénzügyi érdekeit sértik.

A jogszabály 2021. január elsejével lép érvénybe, ami azt jelenti, hogy bármilyen jogsértés történik az unióban, azt az Európai Bizottság azonnal vizsgálni fogja a jog és a törvény tiszteltben tartása, illetve a teljes objektivitás figyelembevétele mellett

- emelte ki.

Jöhet a bíróság?

Amennyiben a jogszabály az Európai Unió Bírósága elé kerül annak megvizsgálására, hogy illeszkedik-e az unió jogrendjébe, a bíróság döntését az uniós bizottság figyelembe fogja venni - tette hozzá. Von de Leyen reményét fejezete ki, hogy az Európai Parlament egy bírósági eljárás esetén megvédi a jogszabályt, és gyorsított eljárást kér az ügy elbírálásához.

A legutóbbi EU-csúcs után, ahol az uniós tagállamok döntöttek a jogállamisági mechanizmusról, Lengyelország brüsszeli uniós képviseletén Orbán Viktor miniszterelnök Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján már jelezte, hogy Magyarország élni fog azzal a jogával, hogy a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet az Európai Unió Bírósága elé viszi annak megállapítására, hogy a jogszabály össszeegyeztethető-e az uniós joggal. A lengyel miniszterelnök ugyanezen az eseményen megerősítette, Lengyelország követi Magyarországot a tekintetben, hogy az uniós bíróság véleményét kéri a mechanizmus európai szerződéssekkel való összeférhetőségét illetően. Ugyanakkor a sajtótájékoztatón Morawiecki azt mondta, még nem döntötték el, hogy a keresetet külön, vagy együtt nyújtja-e be a két ország. "Jogunk van ehhez, így fogunk tenni" - tette hozzá a lengyel miniszterelnök.

Nincs több kifogás

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy a Fidesz kormányzásának 2010-es kezdete óta nem történt előrelépés az uniós pénzek magyarországi felhasználásában aggasztónak tartott ügyében. A mechanizmus bevezetése biztosítja, hogy az EP képes lesz változást elérni akkor is, ha az Európai Bizottság tétlenkedik - tette hozzá.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, téved az, aki azt hiszi, hogy a jogállamisági mechanizmus elfogadásával Orbán Viktor meghátrál, és tiszteletben fogja tartja az európai értékeket. Véleménye szerint a magyar miniszterelnök rendszere a konfliktus folyamatos fenntartása mellett a demokratikus normák eltörlésére épül. Orbán Viktor a megállapodást arra fogja használni, hogy szétbomlassza az Európai Uniót - mondta.

Gyöngyösi ugyanakkor úgy vélte: az Európai Parlamentnek késlekedés nélkül az uniós bírósághoz kell fordulnia azt kérve, hogy sürgősségi eljárás keretében döntsön a mechanizmus mihamarabbi alkalmazhatósága érdekében.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője írásbeli hozzászólásában úgy vélte, a költségvetés elfogadásával és a jogállami mechanizmus életbelépésével új időszámítás kezdődik.