Megváltozott az inflációs helyzet Magyarországon, gyorsulóban van a mutató és erre már a Magyar Nemzeti Bank is felhívta a figyelmet legfrissebb inflációs jelentésében, amelyben a korábbinál magasabb értékeket jelez előre 2018-ban és 2019-re.

Az inflációt részben kordában tartó monetáris környezet világszerte elindult a szigorúbb irányba, legalábbis az amerikai Fed már többször kamatot emelt, az Európai Központi Bank pedig a napokban jelezte, hogy a korábbinál szigorúbb politikára vált. Ezt követően a Magyar Nemzeti Bank is tett arra utalást, ha szükség van rá, akkor a mostani laza feltételeken hajlandó szigorítani. Ennek apropóján megnéztük, hol tart a magyar infláció hosszabb évtizedes távlatban, a régión belül és a magyar gazdaság hogyan szerepel a legnagyobb térségi versenytársakhoz képest.

Kapcsolódó

Ha az ezredfordulótól nézzük a mai uniós tagállamok inflációját, akkor az első helyen Románia áll. Az Eurostat szerint 17 év alatt Magyarországon volt a második legjelentősebb infláció az EU-n belül. (Az összes európai országot figyelő rangsorban a második Izland és csak a harmadik helyen áll Magyarország.) GDP-növekedésben a V4-ek - Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország - között éves szinten a lengyelek és csehek 2015 óta folyamatosan előttünk járnak, Szlovákiánál is csak 2017-ben mutatott jobb teljesítményt a magyar gazdaság. Az első tizenegy országból tíz kelet-európai, ha az EU-s országok inflációs rangsorát nézzük 2000 óta - legalábbis ez derül ki az Eurostat egyik legfrissebb - június 21-én kiadott - hosszú távú trendeket vizsgáló jelentésének inflációs részéből.

Drágulási ranglista

Románia kimagaslik a mezőnyből 257 százalékos drágulásával az ezredforduló óta. Ugyanakkor a 21. században az Európai Unión belül Magyarország áll a második helyen infláció tekintetében (98 százalékkal). Ez azt mutatja, hogy gyakorlatilag 17 év alatt megduplázódtak az árak.

Az EU-n belül e szempontból a legjobban Németország áll, ott 28,6 százalékos volt a drágulás 2000 és 2017 között. A második helyen Svédország 29,1 százalékkal következik, a harmadikon pedig Franciaország, 29,7 százalékkal. Az EU-átlag 36,5 százalék, aminél Magyarország tehát majdnem 70 százalékponttal rosszabb teljesítményt nyújtott a vizsgált időszakban. A 17 esztendő alatt Románián és Magyarországon kívül csak Lettország és Bulgária (3-4. hely az EU-n belül) mutatott 80 százaléknál nagyobb inflációt.

Súlyos drágulás az egészségügyben

Magyarországon drágult a vizsgált időszakon belül egész Európában a legjobban az egészségügy 156,8 százalékkal, (itt a termékek és a szolgáltatások árai együtt szerepelnek). Az uniós mezőnyben az ötödik legnagyobb áremelkedés mutatkozott a magyar rezsiköltségeknél ("housing, water, electricity, gas, and other fuels") 139,3 százalékos emelkedés ment végbe.

Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy Magyarországon 2000-től 2012-ig 4 és 10 százalék között volt az inflációs ráta, utána viszont negatív mutatóra is volt példa, 2017-ben pedig 2,4 százalék feletti volt a mutató. Az infláció jelenleg gyorsul, májusban 2,8 százalékos volt, de utóbbi statisztika itt még nem mutatja az idén nyár elején bekövetkezett drasztikus forintgyengülés hatását. Ugyanakkor az is fontos, hogy az inflációs folyamatokat legjobban tükröző - a változékony hatósági, élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt - maginfláció egyelőre még nem pörgött fel, ami kedvező.

Mi történt a GDP-vel?

Az infláció mellett érdemes megnézni, hogy az idei első negyedévben tempós, 4,4 százalékos többlete elérő magyar gazdaság. 2012 fordulópont volt a GDP-növekedés tekintetében is az Eurostat szerint: Magyarország azóta felülmúlja növekedésben az EU-átlagot (amúgy 2000 és 2006 között is ez volt a helyzet, majd a globális válság idején hazánk az átlagosnál sokkal rosszabbul teljesített, 2012-ig).

Érdekes, ha a régiós versenyt nézzük: a 2006 és 2012 közötti periódusban előzött meg minket növekedésben Lengyelország nagyon jelentősen, de 2015 óta megint csak folyamatos a lengyel növekedési előny éves szinten, Magyarország tartósan le van maradva a V4-ek legnagyobb államának gazdasági bővülése mögött. A legfrissebb negyedéves statisztikák szerint is megelőz minket Lengyelország, de ez nem véletlen: a lengyel GDP-növekedés a második az Unióban (éves szinten 5 százalék, Szlovéniával holtversenyben).

2018 első negyedévében e két országot csak a lettek előzik meg 5,1 százalékkal. Magyarország sincs azért nagyon lemaradva: az idei első negyedévbeli 4,7 százalékos növekedésünk a negyedik helyre jó az egész EU-ban, mögöttünk szintén egy V4-es állam, Csehország jön, 4,4 százalékkal, míg az EU-átlag 2,4 százalék.  (Amúgy a csehek a lengyelekhez hasonlóan, 2015 óta az éves adatok szerint folyamatosan megelőznek minket növekedésben, ahogy ezt 2005 és 2012 között is tették.)

Szlovákia 2003 és 2012 között múlta felül folyamatosan a magyar növekedést a V4-ek közül, és 2015 óta csak tavaly előztük meg északi szomszédunkat növekedésben. Románia kifulladni látszik a korábbi túlfűtött és finanszírozhatatlan, súlyos egyensúlytalansággal párosuló bővülés után. Tavaly 6,9 százalékkal nőtt a román GDP, a Business Review című internetes oldal szerint, ezzel délkeleti szomszédunk megelőzte Görögországot a gazdaság méretét illetően. (Miközben az ország továbbra is a második legszegényebb az EU-ban 9500 eurós egy főre eső GDP-jével.)

A legfrissebb, 2018 első három hónapjára vonatkozó adatok szerint a románok valóban vissza is estek a növekedésben az Eurostat szerint, de még így is 4,2 százalékos a GDP-bővülése. Ám ezzel is megelőzi a V4-ek közül a jelenleg leggyengébben növekedő Szlovákiát (3,6 százalék). Délkeleti szomszédunk tavaly a második és a negyedik negyedévben hat százalék fölött, a harmadik negyedévben pedig 8,4 százalékkal nőtt, Romániában azonban hatalmas fizetési mérleghiány és adósságemelkedés kísérte a növekedést, és miután ez tényleg fenntarthatatlannak bizonyult, a túlfűtött gazdaság most alighanem egy mérsékeltebb növekedési pályára állhat rá.

Ráadásul a túlfűtöttség sem szűnt egyelőre meg: a román fizetési mérleg hiánya az idei első négy hónapban 2 milliárd eurót tett ki, ami 15 százalékkal magasabb, mint 2017 hasonló időszakában. Az EU trendvizsgálatában is említik, hogy a hosszú távú kamatláb a hosszú lejáratú (állam)kötvények hozamával mérhető. Márpedig az EU-n belül Romániában (6 százalék) és Lengyelországban (4 százalék) volt a legmagasabb a hosszabb távú kötvényhozam. Tehát ezeknek az államoknak viszonylag komoly  összegeket kell költeniük az adósságuk törlesztésére, miközben a magas hozam az államok kockázatának az átlagosnál magasabb szintjét is jelzi.

Hol és hányan vannak munka nélkül?

Ami a munkanélküliséget illeti, az EU összes régióját összesítő táblázat érdekes képet mutat: Csehország ismert arról, hogy az egész EU-ban ott a legkisebb a munkanélküliség (idén áprilisban már csak 2,2 százalékos volt), de szinte az összes régiójában 3,8 százalékos vagy annál kisebb az állástalanok aránya. Vagyis az ország majdnem az összes régiója a legjobb kategóriába esik az EU-ban. Szlovákia olyan, mint egy trikolór: nyugaton, Pozsony és Nagyszombat környékén alacsony az állástalanság (de csak a rosszabb cseh körzetekét közelíti meg), a középső vidékek valóban közepesek, a legrosszabb helyzetben pedig Kelet-Szlovákia van, ahol a munkanélküliség a 9,6-15,1 százalékos sávba esik.

Ennél például nálunk is csak jobb régiók vannak, még a legrosszabb helyzetű északkelet-magyarországi és dél-dunántúli régiók is az 5,8-9,5 százalékos kategóriába esnek. Itthon a Nyugat- és Észak-Dunántúl, illetve a központi régió "cseh szinten" áll, a Dél-Alföld pedig a jobb szlovák régiókat tükrözi. Így a 3,7 százalékos februári munkanélküliséggel az EU 4. helyén lévő Magyarország vegyes, de a szlováknál kiegyensúlyozottabb képet mutat. Hasonló a helyzet a 3,8 százalékos munkanélküliségi rátát felmutató, EU-ötödik Lengyelországhoz, ahol a német határhoz közel kicsi, attól távolabb nagyobb az álláskeresők aránya.

Ha azonban a nemzetközi kihívásokat nézzük, a visegrádi négyek komoly problémákkal szembesülhetnek a közeljövőben. A globális környezet rosszabbodik, a jegybankok szigorítanak és így az "olcsó pénz" eltűnőben van. Ezzel együtt az alacsony inflációval párosuló nagy növekedés korszaka is véget érni látszik. Az adósságokat pedig alighanem magasabb kamatok mellett kell majd törleszteni, mint eddig. Kérdés tehát, hogy miként szerepel majd régiónk - és benne Magyarország - a szigorodó nemzetközi feltételek közepette.