A bércsökkentő intézkedések a magas munkanélküliséggel párosítva veszélyes mixet alkotnak az állampolgárok számára - figyelmeztetett az ETUC az európai munkaerő-piaci adatokkal kapcsolatban, amelyek mind uniós, mint eurózónás szinten javulást mutattak ugyan, de az EU egészében még mindig rekordmagas szinten áll.

Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) - az ETUC kutató intézete - közelmúltban közölt felmérése arra mutatott rá, hogy azon országok többségében, ahol a munkanélküliség emelkedett, ott általában a fizetések is csökkentek, amelynek súlyos következményeiként az elszegényedés és a társadalmi kirekesztettség kockázata is nő. (Erre a veszélyre egyébként korábban már többször figyelmeztetett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is, valamint az utóbbi időszakban az Európai Bizottság is adott már efelőli aggodalmának hangot és - az államadósság csökkentése mellett - hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a béreket a termelékenységhez kell igazítani - azaz ahol lehetséges, ott emelni kell.) Az ETUC ennek kapcsán kiemelte, hogy az eurózónában a válság által leginkább sújtott országokban - pl. Görögország, Portugália - volt a legnagyobb mértékű a bérek csökkenése.

A bérek alakulása viszont arra is rámutat az érdekvédelmi szervezet szerint, hogy a megszorítócsomagok fő célpontja a bérek voltak Európaszerte, a fizetések váltak a belső leértékelési intézkedések fő eszközeivé, vagy a kiigazító mechanizmusává - idézi az EurActive.com Bernadette Ségol, az ETUC főtitkárának közleményét. A főtitkár ugyanakkor arra is rámutatott, hogy ez a trend nem oldotta meg a "versenyképességi" problémákat, különösen nem  azokban az országokban, ahol pénzügyi mentőcsomagokra volt szükség. Sőt, inkább súlyosbította a már meglévő problémákat, úgy, hogy a leginkább kiszolgáltatott réteget sújtotta a legjobban.

Egyre több a figyelmeztető hang

Legutóbb, a pénteken kezdődött eurócsoport pénzügyminisztereinek litvániai találkozója előtt az Oxfam nemzetközi segélyszervezet próbálta ráirányítani az uniós döntéshozók figyelmét arra, hogy a megszorításokon alapuló gazdaságpolitika milyen súlyos áldozatokkal jár. A szervezet szerint akár 25 millióan is a szegénység által veszélyeztetettek körébe tartozhatnak 2025-re Európában, ha folytatódnak a megszorításokra alapozott hiánycsökkentések, amelyek sok helyen nem hozták a várt eredményt ezidáig: a robusztus növekedés helyett több európai országban nőtt az államadósság és a költségvetési deficit, emelkedett a munkanélküliség, és nőtt a társadalmi egyenlőtlenség. A szervezet szerint egyre nő azoknak a száma is, akik dolgoznak ugyan, de nem kapnak elég fizetést ahhoz, hogy a családjukat eltartsák.

A felmérés - ami egy interaktív infográfon mutatja a bérek alakulását az EU tagállamaiban - a 2000 és 2008 közötti, valamint a 2009 és 2012 közötti időszakokat vizsgálta. Az összehasonlításból kiderül, hogy míg Magyarország a 2000-2008 közötti időszakban a Top 10 tagállam között volt a reálbérek növekedését tekintve, addig a válság kitörése utáni időszakban a legnagyobb reálbércsökkenést elszenvedett országok közé került a harmadik legnagyobb mértékkel - Görögország és Litvánia után.

Kép: Napi.hu

 

A 2000 és 2008 közötti időszakban a legnagyobb reálbér-növekedés Romániában volt átlagosan 13,3 százalékos reálbér-emelkedéssel. A második legnagyobb, 9,4 százalékos növekedéssel, Lettország volt, amelyet Észtország követett 8,1 százalékos emelkedéssel. Ebben az időszakban Magyarországon 3,6 százalékos reálbér-emelkedés volt megfigyelhető, ami a hatodik legnagyobb mérték volt a vizsgált EU tagállamok között. A válság előtti években a 27 EU tagállam közül csak Németországban volt reálbércsökkenés, ami 0,6 százalékos mértékű volt.

A válság szinte teljesen átrendezte a sorrendet a tagállamok között, és immár 15 országban következett be a reálbérek csökkenése. A válság előtti éllovasok szinte kivétel nélkül a sor végére kerültek: Romániában a 13,3 százalékos reálbér-növekedés 1,7 százalékos reálbér-csökkenésbe fordult át, Lettországban és Észtországban pedig a 9,4 illetve 8,1 százalékos plusz 1,7 illetve 2,2 százalékos mínuszra olvadt.

A reálbérek alakulása a PIGS országokban (százalék)
2000-20082009-2012
Portugália0,6797-1,6144
Olaszország0,4774-0,5649
Görögország1,5385-4,8831
Spanyolország0,5580-0,4509
Forrás: ETUI, AMECO
Megjegyzés: éves százalékos változás 2000-2008 és 2009-2012 időszakok átalgában

A 2009-2012-es időszakban a legdrasztikusabb reálbérzuhanást - nem nagy meglepetésre - Görögországban hozta a válság, ahol a 2000-2009 közötti 1,5 százalékos emelkedésből lett 4,9 százalékos csökkenés. A második legnagyobb reálbéresés Litvániában volt, ahol a válság előtti 6,8 százalékos plusz után 4 százalékos mínuszt mértek. A harmadik legnagyobb mértékű esés pedig Magyarországé, ahol 2009 és 2012 között 3,2 százalékos reálbércsökkenést regisztráltak.

A reálbérek alakulása az EU-10-ben (százalék)
2000-20082009-2012
Magyarország3,5792-3,1882
Románia13,3481-1,7307
Szlovákia2,98930,1280
Szlovénia2,41710,0138
Cseh Köztársaság3,89860,2251
Lengyelország1,36460,3507
Bulgária2,14495,4336
Litvánia6,7860-4,0165
Lettország9,3509-1,6941
Észtország8,1407-2,2232
Forrás: ETUI, AMECO
Megjegyzés: éves százalékos változás 2000-2008 és 2009-2012 időszakok átalgában

A 2009-2012-es időszakban a reálbér-növekedés terén viszont Bulgária vitte a prímet, ahol - a válság előtti vizsgált években mért 2,1 százalékos növekedés után - az 5,4 százalékos emelkedés messze a legnagyobb mértékű volt az EU-ban, szemben a többi "pluszos" országgal, ahol a reálbérek emelkedése átlagosan nem érte el az 1 százalékot. Ebben az időszakban Bulgáriát Franciaország követte, ahol a válság előtti és utáni vizsgált időszakban is nagyjából azonos mértékű, 0,7 illetve 0,8 százalékos volt a reálbérek emelkedése. A harmadik legnagyobb értéket, 0,5 százalékos pluszt, Németországban és Svédországban mérték 2009 és 2012 között.