Az EBRD legfrissebb regionális elemzésében közzé tett egy felmérést is, amelyben a müncheni központú Ifo Gazdaságkutató Intézettel azt vizsgálták, hogy a koronavírus-járvány milyen hatással volt az emberek életére. A 40 ezer ember megkérdezésén alapuló, augusztusban elvégzett reprezentatív felmérésben a pandémia hatását az EBRD 8 országában (Fehéroroszország, Egyiptom, Görögország, Magyarország, Lengyelország, Szerbia, Törökország és Ukrajna) és 6 fejlett európai országban (Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és Svédország) vizsgálták.

Az EBRD országait nagyon megvágta a Covid-19

Ebből kiderült, hogy az EBRD működési területének országaiban a koronavírus-járvány első félévében több munkahely veszett el, mint a 2008-09-es globális pénzügyi válság következtében, illetve, hogy az EBRD országaiban a lakosság sokkal jobban megérezte a járvány gazdasági hatását, mint Európa fejlettebb országaiban.

A felmérés rámutatott, hogy az EBRD régióban a megkérdezettek 73 százaléka mondta, hogy személyesen is érintette a koronavírus-járvány, míg azokban a fejlett európai országokban, ahol jelentősebb ösztönző csomagokkal álltak elő a kormányok, 41 százalék állított hasonlót.

Az EBRD országaiban a válaszadók átlag 15 százaléka mondta, hogy elvesztette a munkáját, ami több mint duplája a fejlett európai országokban mértnek. A családi vállalkozások megszüntetése szintén sokkal gyakoribb volt az EBRD országokban, ahol a háztartások 15 százalékára terjedt ki ez, míg Európa fejlett gazdaságaiban csak 2 százalékára.

A válság hatásának terhe aránytalanul jobban érintette az alacsonyabb iskolai végzettségűeket és az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozókat. A fiatalok és a kisebb cégeknél dolgozók körében szintén jellemzőbb volt a munkahelyek elvesztése a pandémia eredményeképp. A felmérés ugyanakkor megállapította, hogy az EBRD működési területén azok, akik az állami szektorban vagy állami tulajdonú vállalatnál dolgoztak a válság előtt, sokkal kisebb eséllyel veszítették el a munkájukat, mint a magánszektorban dolgozók.

Ezek a folyamatok azonban jelentős különbséget mutattak országonként: a munkahelyek elvesztése 9 (Fehéroroszország) és 23 százalék (Egyiptom) között szóródott. A családi vállalkozások megszüntetése sokkal kevésbé volt jellemző Magyarországon, Lengyelországban és Görögországban - ahol a háztartásoknak mindössze körülbelül 6 százalékát érintette -, mint például Egyiptomban, ahol a háztartásoknak körülbelül a harmada volt érintett, vagy Törökországban, ahol pedig a megkérdezetteknek mintegy negyede nyilatkozott így.

A felmérés az idei válságot a 2008-09-es globális pénzügyi válság hatásaival is összehasonlítja. Az elemzésben azonban kiemelik, hogy utóbbi hatását az EBRD a Világbankkal együtt 2010-ben vizsgálta, így a globális pénzügyi válság teljes hatását vették szemügyre az azt megelőző két évben, míg a koronavírus-járvány esetében a 2020 augusztusi felmérés csak a jelenlegi krízis korai hatását tudta vizsgálni.

A mostani elemzés megállapítja, hogy bár a munkahelyek elvesztése, különösen a vállalkozások megszüntetése, a mostani pandémia idején sokkal szélesebb körű, mint a 2008-09-es globális pénzügyi válság idején voltak, a munkahelymegőrzésekre indított kormányzati programok úgy tűnik, valamelyest segítettek. A munkabércsökkentés és a felfüggesztések is sokkal kevésbé jellemzőek a koronavírus-járvány alatt - állapítja meg az EBRD és az ifo elemzése.

A kormányzati intézkedéseknek és a több vállalt kiegészítő munka kombinációjának köszönhetően eddig a háztartások fogyasztása a mostani válság első hat hónapjában kisebb mértékkel esett vissza, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az EBRD régió háztartásainak mintegy ötöde költött kevesebbet alapvető termékekre, míg több mint 40 százalék csökkentette a luxustermékekre vonatkozó kiadásait. Ez több mint a duplája a fejlett gazdaságban látott arányoknak, de az egy évtizeddel korábbi válságban tapasztalttól elmarad. Az elemzés megjegyzi, hogy a válság által érintett háztartások aránya magasabb Egyiptomban, Magyarországon és Lengyelországban pedig alacsonyabb.

A régió országaiban eddig a munkavállalók a globális pénzügyi válság időszakához képest több kiegészítő munka bevállalására támaszkodtak: a megkérdezetteknek mintegy ötöde állította azt, hogy a meglévő munkájában dolgozott több munkaórát, míg hasonló arányban mondták, hogy másodállást vállaltak.

Mi történt a magyarokkal?

Az EBRD reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a magyar háztartásoknak 50,5 százalékát érintette a járvány gazdaságilag a 2020 februári felméréshez képest és 49,1 százalék mondta, hogy egyáltalán nem érintette a járvány.

A magyarok 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett azzal, ahogy a kormány kezeli a járványt. (a felmérést még a magyarországi járványhelyzet rosszabbodása előtt készítették - a szerk.) A koronavírus visszaszorítása 80,8 százalék szerint az országban alkalmazott intézkedésektől, 62,6 százalék szerint más országok intézkedéseitől, 87,4 százalék szerint az országban élő egyének viselkedésétől, 71,8 százalék szerint pedig más országokban élők viselkedésétől függ.

A mostani felmérésből kiderült, a járvány miatt a megkérdezett magyarok 13,1 százaléka veszítette el a munkáját, 9,8 százalék nyilatkozott úgy, hogy részesült a kormány munkahelymegőrző támogatásából, 9,2 százalékot küldtek fizetés nélküli szabadságra, 16,4 százalékuk dolgozott csökkentett munkaidőben, 8,7 százaléknál függesztették fel a bérek kifizetését, 19,3 százaléknak csökkentették a fizetését. A megkérdezettek 10,1 százaléka mondta, hogy a válság miatt több munkaórát dolgozott, 15,2 százalék vállalt másodállást. Ezzel szemben 11 százalék mondta, hogy korábban nem dolgozott, de ebben az időben talált új állást. A megkérdezettek 5,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy be kellett zárnia családi vállalkozását a járvány hatásai miatt. A megkérdezettek ötöde mondta azt, hogy a járvány hatására csökkentek az átutalásai és 4,8 százaléknak volt külföldről hazatért családtagja.

A magyarokról továbbá kiderült, hogy 2020 február vége óta mindössze 20,8 százalék mondta azt, hogy nem kellett semmit tennie a járvány hatásának kompenzálása miatt. Akik változtatásra kényszerültek a járvány miatt, azoknak

  • 17,5 százaléka vett kevesebb élelmiszert,
  • 28,6 százaléka költött kevesebbet luxustermékekre,
  • 15,8 százaléka csökkentette az alkoholfogyasztását,
  • 10,2 százaléka csökkentette a dohányzást,
  • 19,8 százaléka használta kevesebbet az autóját,
  • 43,5 százaléka csökkentette a vakációkat.

A megkérdezettek 2 százaléka mondta, hogy abbahagyta az egyetemet, 8,6 százalék pedig valamilyen szakképzést szakított meg. Ezzel szemben volt 3,2 százalék, aki otthoni kezdett el valamilyen képzést.

A megkérdezett magyaroknak kicsit több mint negyede (25,7 százalék) állította, hogy orvosi látogatást halasztott el és 4,8 százalék mondta, hogy valamilyen gyógyszer szedését hagyta abba. 6,5 százalék állította, hogy valamilyen segítségnyújtással hagyott fel a járvány miatt.

A magyarok 2,2 százaléka mondott fel valamilyen biztosítást, 12,1 százaléka halasztott el valamilyen közműszámla-kifizetést, 3,6 százalék mondott fel tévé, telefon vagy internetszolgáltatást, 12,8 százaléknak volt nem fizetett hitele, 3,4 százaléknak pedig nem teljesített jelzáloghitele volt.

A magyarok 9,3 százaléka állította, hogy a válság miatt valamilyen vagyontárgyat értékesítenie kellett, 3,8 százalék kényszerült költözésre, 10,8 százaléknak kellett rokontól vagy baráttól kölcsönkérnie, 4,4 százaléknak pedig adózásról kényszerült egyezkedésre.

A nagyobb ösztönzőcsomag jobban segített

A kis- és középvállalkozások (kkv) körében végzett, a fentitől eltérő felmérés pedig arra mutatott rá, hogy azokban az országokban, ahol a kormányok nagyobb ösztönző csomagot mutattak be, sokkal optimistábbak a gazdasági fellendülést illetően. A válság egyébként leginkább a vendéglátásban, rekreációs szolgáltatásokat, a nem élelmiszeripari kereskedelmi tevékenységet nyújtó, a könnyűipari és építőipari tevékenységet folytató vállalkozásokat érintette. A vendéglátásban és a rekreációs ágazatban működő vállalkozásoknak több mint 40 százalékának az értékesítése több mint felével zuhant be 2020 első negyedévében.

Az exportra termelő kkv-kat szintén jelentősen érintette a válság, és sokkal pesszimistábbak is voltak a fellendülést illetően, ami tükrözi a széleskörű utazási korlátozások és a határlezárások következményeit. A termékeik legalább 75 százalékát exportra termelő vállalatoknak közel a felénél több mint 50 százalékkal zuhant be az értékesítés. Ezek a cégek a teljes helyreállásra is kisebb esélyt látnak a következő fél-egy évben, mint más vállalatok. A gyógyszeripari, élelmiszeripari, agráripari, valamint a magán egészségügyben és oktatásban működő kkv-kat ezzel szemben kevésbé érintette a járvány hatása.

A kormányzati segítségre nagyon különbözőképp számítottak egyes országokban, az azonban a felmérésből kirajzolódik, hogy ott, ahol nagyobb segítséget kaptak a vállalatok, ott a kilábalással kapcsolatban is optimistábbak. Az EBRD felmérése továbbá arra is rámutatott, hogy a kkv-k annak érdekében, hogy csökkentsék a koronavírus-járvány okozta károkat, az értékesítéseiknek legalább egy részét az online térbe vitték át, ám az eladások digitalizációjára tett kísérletek is nagyon különbözőképp jelennek meg az EBRD működési területén lévő gazdaságokban.