Mark Leonard, brit politológus és író, a 2007 -ben alapított Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója és Jeremy Shapiro, aki korábban az Egyesült Államok külügyminisztériumának Európáért és Eurázsiáért felelős külügyminiszter-helyettesének különleges tanácsadója volt merész jóslatokkal állt elő a 2022-es évet illetően. Az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) egy páneurópai agytröszt, amely hét európai fővárosban rendelkezik irodákkal. A 2007 októberében alapított szervezet az európai kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kutatásokat folytat, és találkozási lehetőséget biztosít a döntéshozók, aktivisták és befolyásos szereplők számára az eszmecserére. Nem kormányzati szervezet, nincs köze az Európai Unióhoz, de mégis befolyásos véleményformálók.

A két szakértő és az ECFR arra számít, hogy míg 2021-ben kellett volna a világnak kihevernie a koronavírus-járvány okozta sokkot, valamint az emberiségnek megtanulni együtt élni a betegséggel, erre most 2022-ben kerülhet sor.

Az EU külügyeiért másik szervezet felel

Az ECFR-t nem szabad összekeverni az Európai Unió két szervezetével, a Külügyek Tanácsával, amelynek a tagállami a védelmi miniszterek (közös biztonság- és védelempolitika), a fejlesztési miniszterek (fejlesztési együttműködés) és a kereskedelmi miniszterek (közös kereskedelempolitika) a tagjai. Továbbá a 2011. január 1. óta működő Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) sem, amely a Külügyek Tanácsának végrehajtó szerve.

Íme a szervezet 10 jóslata 2022-őt illetően. A lista azért érdekes, mert túl az ECFR befolyásán, a koronavírus-járvány előtt jellemzően eltalálták a geopolitikai és világgazdasági folyamatokat, a járvány azonban számukra is kiszámíthatatlan helyzetet teremtett:

1. A demokraták a novemberi félidős választásokon elveszítik az amerikai kongresszus legalább egyik házát.

A történelmi mintának megfelelően a hatalmon lévő amerikai párt a félidős választásokon vereséget szenved. A demokraták elveszítik a Kongresszus legalább egyik házát, valószínűleg mindkettőt. Ez a fejlemény Joe Biden elnök törvényhozási programját satufékezésre fogja kényszeríteni, de ez nem jelenti majd az elnöksége végét (még ha sok szakértő ezt is fogja megjósolni közvetlenül az események után). Mint sok elnök előtte, Biden is az általa irányítható területek felé fog fordulni, különösen a külpolitika felé, miközben a kongresszus obstrukciót fog alkalmazni.

2. Az USA tárgyalásokat kezd Oroszországgal az európai biztonságpolitikáról, és nem kerül sor orosz invázióra Ukrajnában

Oroszország nem fogja beváltani azokat a fenyegetéseit, mely szerint 2022 elején ismét lerohanja Ukrajnát, miközben az Egyesült Államok és Oroszország széles körű tárgyalásokat nyit az európai biztonságpolitika jövőjéről. Az Ukrajna határán lévő orosz csapatok koncentrációja és az országot fenyegető katonai fenyegetés azonban továbbra is fennmarad, és "Damoklész szláv kardjaként" fog a tárgyalások fölött lebegni. Sem a tárgyalásoknak, sem a fenyegetésnek nem lesz vége 2022-ben.

3. A fejlett világ megtanul együtt élni a Covid-19-cel.

A védőoltások és a jobb kezelési lehetőségek azt jelentik, hogy a koronavírus a fejlett világban már nem lesz annyira veszélyes az emberek egészségére és életére. Még akkor sem, ha a vírus továbbra is jelen van, sőt gyakran okoz majd fertőzéseket. A fejlődő világ számos olyan országában azonban, ahol nincs megfelelő hozzáférés a vakcinákhoz és a vírusellenes gyógyszerekhez, a Covid-19 továbbra is jelentős gazdasági és egészségügyi kihívást jelent majd.

4. Emmanuel Macron megnyeri a francia elnökválasztást, és új mandátumát Európa "újraindítására" használja fel

Macron győzelme a francia elnökválasztáson a legtöbb elemző szerint nagyrészt ellenfeleinek hibáiból fog fakadni. A francia elnökök azonban ritkán híresek az alázatosságukról. Macron ezt a történelmi hagyományt követi majd, azt mondja, hogy a változásra kapott új mandátumot, és - Olaf Scholz német kancellárral valamint Mario Draghi olasz miniszterelnökkel együttműködve - kijelenti, hogy szándékában áll "újraindítani" az Európai Uniót.

5. Orbán Viktor magyar miniszterelnök elveszíti a magyarországi választásokat, de azt állítja, hogy ő nyert

Orbán Viktor és pártja, a Fidesz elveszíti a magyar választást az újonnan egyesült ellenzékkel szemben - legalábbis ezt fogják állítani a külső választási megfigyelők. De ennek ellenére Orbán követheti majd  Donald Trump volt amerikai elnök példáját, és azt fogja állítani, hogy ő nyert. Sőt, az ECFR két vezető elemzője szerint Trumppal szemben arra is képes lesz, hogy ténylegesen hatalmon maradjon. Ez nagy utcai tüntetéseket fog kiváltani Magyarországon, és válságot fog okozni Magyarország és az EU viszonyában.

6. Az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalások meghiúsulnak, miközben az ország atomprogramja előrehalad

A szakértők azt állítják, hogy az Iránnal folytatott tárgyalások az atomalku visszaállításáról 2022-ben nem vezetnek sehova. A nyomás fenntartása érdekében Irán folytatni fogja fejlesztéseit, amelyek lehetővé tehetik, hogy atomhatalommá váljon, ami fokozott izraeli fenyegetéseket, különböző szabotázs-törekvéseket és az iráni nukleáris létesítményekre mért izraeli vagy amerikai csapástól való újbóli félelmet fog kiváltani.

7. Az afgán tálibok egyik frakciója megdönti a kormányt

Mivel Afganisztán hatalmas gazdasági és humanitárius válsággal küzd, az afgán tálibok egy viszonylag liberális frakciója megdönti a központi kormányt. E frakció vezetői szakítást hirdetnek az előző kormánnyal, és békülékenyebb politikát javasolnak a nemzetközi közösséggel szemben. A nemzetközi adományozók a segélyek nagymértékű növelésével reagálhatnak erre.

8. Kína szén-dioxid-kibocsátása továbbra is rohamosan nő majd

A kínai kormány továbbra is kitart az éghajlatváltozás kihívásának kezeléséről szóló retorikája mellett, de nem fogja tudni érzékelhetően lassítani a szén-dioxid-kibocsátás növekedését Kínában. Peking igyekszik majd elhomályosítani a kibocsátások mérési módszereit azzal az ígérettel, hogy reformokat hirdet. Sőt, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának szakértői arra számítanak, hogy mivel az USA, Németország és sok más ország nem fogja teljesíteni a részes felek konferenciájának 2022-re kitűzött szén-dioxid-csökkentési céljait, nem fognak túl hangosan panaszkodni Kínára.

9. A magas energiaárak és az európai zöld megállapodás ellen tiltakozások törnek ki EU-szerte

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén elért előrelépés hiánya nem fogja megakadályozni, hogy az EU és az Egyesült Királyság nagy részén kitörjenek a magas energiaárak és az ehhez kapcsolódó EU-s zöldenergiás programok elleni tiltakozások. A tagállamok válaszul az EU-t fogják hibáztatni, és lobbizni fognak Brüsszelben, hogy különböző mentességeket kapjanak a Fit for 55 program, és különösen a kibocsátáskereskedelmi rendszer közlekedési ágazatra és lakóházakra való kiterjesztése alól.

10. Létrejön az EU kényszerítésellenes eszköze, de a kínai gazdasági nyomás nem enyhül

Az EU hatályba lépteti a javasolt kényszerítésellenes eszközét. Ez azonban nem fogja visszatartani Kínát attól, hogy gazdasági szankciókat alkalmazzon azokkal az uniós tagállamokkal szemben, amelyek átlépik a kommunisták által meghúzott vörös vonalakat olyan kérdésekben, mint Tajvan, Tibet és Hszincsiang. Az év végére az EU és tagállamai hevesen fognak vitatkozni arról, hogy alkalmazzák-e és hogyan alkalmazzák a kényszerítés elleni eszközt a különböző kínai gyakorlatokra.

Bónusz: bekövetkezik a magánűrrepülés első halálos balesete.

Egy amerikai cég elszenvedi a világ első halálos kimenetelű űrturizmushoz kapcsolódó balesetét. Az ECFR szakértői viccesen arra fogadnak, hogy a "Star Trek" egykori szereplője esik majd áldozatul, ami kiváltja majd az űrrepülési ágazat szigorúbb szabályozását, esetleges újraállamosítását.