Miközben 2 milliárd ember nem fér hozzá elegendő biztonságos, tápláló élelmiszerhez, 4 millió ember hal meg a túlsúly miatt - állapítja meg többek között az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által készített terjedelmes elemzés, amely az élelmiszer-bizonytalanság kérdését is vizsgálta.

Mi az élelmiszer-bizonytalanság?

Élelmiszer-bizonytalanságról akkor van szó, ha bármilyen okból nem biztosított a tápláló és elegendő élelmiszer mindenki számára. Ennek mérsékelt foka, amikor az emberek nem képesek biztosítani maguknak a megfelelő élelmiszerek beszerzését, illetve emiatt csökkentik a minőségi élelmiszerek fogyasztását pénzügyi vagy egyéb erőforrások hiánya miatt.

Az élelmiszerek rendszeres és következetes beszerzésének hiánya csökkenti az étrend minőségét, megzavarja az étkezési szokásokat, és negatív következményekkel járhat a táplálkozásra, az egészségre és a jólétre. Az elhízás, a túlsúly okozói között ez egy alapvető tényező. A súlyos élelmiszer-bizonytalansággal küzdő emberek viszont az elfogyasztott mennyiséget, minőséget bármilyen okból olyannyira lecsökkentették, hogy az már valójában éhezést, alultápláltságot jelent, súlyos kockázatot vállalva az egészségükre.

Egy rakás rossz hatás

Tavaly világszerte 821,6 millió alultáplált embert tartott nyilván a FAO, vagyis minden kilencedik ember éhezik. Ez eleve igen magas szám, ráadásul 2015 óta emelkedik.

A kedvezőtlen tendenciában szerepe van a klímaváltozásnak, az esőhiánynak, az aszályoknak, az áradásoknak, a mezőgazdasági idények eltolódásának, a termelési trendek megváltozásának, valamint a felsorolt tényezők hatására létrejött politikai konfliktusoknak, gazdasági válságoknak. Tény, hogy az éghajlati szélsőségeknek kitett országokban a legmagasabb az éhező emberek száma, ahogyan az is, hogy klímaváltozás az alapvető gabonák, a rizs, a kukorica termelésére földrajzilag bárhol katasztrofálisan hat.

Az éhínség, éhezés, alultápláltság, a túlsúly, az elhízás, az étrenddel összeköthető nem fertőző betegségek jelenleg minden negyedik felnőttet érintik világszerte. Az elemzés szerint 2015-ben minden hetedik csecsemő alacsony súllyal született, azaz 20,5 millió újszülöttet érintett. Az alultápláltság különböző formái összefonódnak az életciklus során. Az anyai alultápláltság, vérszegénység, az alacsony születési súly, a kizárólag szoptatáson alapuló élelmiszerbevitel sokkoló hatású számokat mutat. Világszerte 49,5 millió 5 éven aluli gyermek veszti életét ezek miatt.

A másik oldalról nézve egyre rosszabb a helyzet

Az alultápláltság mellett a túlsúly és az elhízás is komoly gondot jelent, világszerte 4 millió halálesetet okoznak. 2018-ban a gyermekkori túlsúly 40,1 millió öt éven aluli gyermekre volt hatással globálisan.

A túlsúly előfordulása minden korcsoportban és minden régióban növekszik napjainkban.

65-ből 44

Az élelmiszer-bizonytalanság elterjedése, annak jelenkori növekedése számos olyan országra jellemző, ahol a gazdaság lelassult. Meglepő azonban, hogy a 65 érintett országból 44 közepes jövedelmű ország.

A közelmúltbeli világgazdasági jelentések számos gazdaságban lassulást, stagnálást és recessziót prognosztizáltak, mely nyilvánvalóan a munkanélküliség növekedéséhez és a jövedelem csökkenéséhez vezet; néhány prognózis újabb globális gazdasági visszaesést vetít előre. Márpedig a gazdasági lassulás, visszaesés súlyosbítja az élelmiszerválságokat; erősebb politikai elkötelezettség, nagyobb beruházások, globális és regionális szintű fejlesztések, szabályozások szükségesek.