Kínában az emberek valamiért jobban szeretik a frissen vágott, disznó, csirke és marhahúst a hűtött, vagy fagyasztott termékeknél. Ennek az igénynek a kielégítése érdekében minden egyes nap állatok tömegeit viszik vágóhídra, majd feldolgozás után a piacokra. Ez az oka annak is, hogy az országban olyan nehéz meggátolni olyan betegségek terjedését, mint például a madárinfluenza, vagy a sertéspestis - olvasható a Guardian összefoglalójában.

A kínai gazdaságokból éjszaka indulnak útnak a teherautók, hogy az élő állatokat egy ellenőrzőpontra szállítsák. Itt szűrik ki többek között a sertéspestissel fertőzött disznókat is. Ha a szállítmány például Hongkongba megy, akkor az állatok egy új - kettős, hongkongi és kínai felségjelű - teherautóba kerülnek, amely egy vám- és bevándorlási ellenőrzőpontra hajt. A határon való átlépés előtt az állatok további egészségügyi vizsgálatokon esnek át. Ha minden rendben van, akkor mehetnek a vágóhídra.

Kapcsolódó

A Guardian szerint naponta 1400 sertés kel át a határon, szállításuk nem könnyű feladat, komoly logisztikai szervezést igényel.

A húsoknak egy része nem a piacokra, hanem például a Walmart áruházakba kerülnek, ahol hűtve, fagyasztva lehet őket megvásárolni. A kínai vásárlók többsége azonban nem ezt az opciót választja, hanem inkább a piacon vásárol véres, legyek által beköpött húsokat.

A szegény vidéki kínaiak tehetnek mindenről?

Ennek egyik oka, hogy az otthoni hűtés nem olyan elterjedt Kínában, mint például Európában. A szegény, vidéki háztartások egy részében még mindig nincs hűtő, vagy csak nagyon kicsi, amelyben nem fér el a hús. Azok a vásárlók, akik hűtőszekrény nélkül nőttek fel, bíznak saját érzékszerveikben, azt állítják, hogy a hús szagáról, színéről, állagáról meg tudják állapítani, hogy jó-e.

AFP

Az állati termékek kereskedelme Kínában igazi katasztrófához vezet - mondta a lapnak Dirk Pfeiffer, a hongkongi városi egyetem állatorvos professzora. Egy évvel ezelőtt, mielőtt a sertéspestis-járvány kitört, csaknem 4000 sertés kelt át a határon a jelenleginél kevésbé szigorú ellenőrzési procedúrát követően. Akkoriban a disznók több napig össze voltak zárva a vágás előtt, ez pedig nagyban növelte a betegségek terjedésének esélyét - tette hozzá.

Az állatnak nincsenek jogai

Sok kínai úgy gondolja, hogy az állatok csak eszközök, amelyek élelmezési célt szolgálnak és az emberek azt tehetnek velük, amit akarnak - véli Deborah Cao, az ausztrál Griffith egyetem állatvédelemmel foglalkozó professzora. Sokan fel sem fogják, hogy az állatoknak is vannak érzéseik, szenvedhetnek, érzékelik a fájdalmat.

Vuhan karanténban

A mostani koronavírus-járvány is egy olyan vuhani piacról indulhatott, ahol frissen vágott húst árulnak. Az ottlévő kórházak megteltek, a hatóságok pedig hermetikusan lezárták a várost: sem repülőgéppel, sem vonattal nem lehet kiutazni. A kínai hatóságok el akarják kerülni, hogy olyan járvány törjön ki, mint 17 évvel ezelőtt a SARS vírus pusztítása idején. Akkor 800 ember vesztette életét részben azért, mert a 2002-ben feltűnt kórokozóról csak 2003 februárjában jelentek meg az első hivatalos információk.

A vírus csütörtök reggelig 17 ember halálát okozta és 600 esetét jegyezték fel Kína 14 tartományában, az USA-ban, Japánban, Dél-Koreában, Tajvanon, Makaón és Thaiföldön.