Egy tavaly decemberi megállapodás szerint, ha nem sikerül Norvégiának és Magyarországnak megegyezni, az EGT és Norvég Alapok 2014-2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára. Végül idén sem sikerült megállapodni arról, hogy a civil alapnak folyósítható 77 milliárdos támogatásról mely szervezet dönthessen, végül a magyar kormány elbukta ezt az összeget.
A vita nem is most indult: a konfliktus még 2014-ben robbant ki, amikor a magyar kormány „megtámadta” a Norvég Alapból a civileknek járó keret elosztását koordináló Ökotárs Alapítványt. A vita gyakorlatilag arra szűkült, ki koordinálja e pénzek elosztását.
Az Orbán Viktor vezette kormány már bírósági eljárást is kezdeményezett a Norvégiát, Izlandot és Liechtensteint magában foglaló alap ellen, amelyek úgy az Európai Gazdasági Térség (EGT) részei, hogy vállalták, támogatásokat fizetnek a 2004 után csatlakozott tagállamoknak, cserébe hozzáférhetnek a közös piachoz. A 2014-2021-es támogatási ciklus most zárulna, az erről az időszakról szóló zárónyilatkozatot kellett volna az EU-ban az összes tagállam támogatásával elfogadni, de az eredeti terveknek megfelelően a magyar kormány vétózott.
Tudomásul vesszük, hogy az uniós fél nem tudott belső konszenzusra jutni az EGT Tanács javasolt nyilatkozatáról, de biztosak vagyunk benne, hogy az együttműködés a korábbiakhoz hasonlóan folytatódni fog, mind az unió, mind a három ország érdekeit szem előtt tartva
– idézi a tanácskozást elnöklő Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter szóvivőjét az Index.