Az Európai Parlament (EP) képviselői és a tagállamok szakértői megállapodtak azx európai bankunió konszolidációs mechanizmusáról - a legfőbb cél az volt, hogy az összeomló pénzintézetek ne temessék maguk alá az egész gazdaságot. Az EP ellenezte azt az egyezséget, amelyet ezzel kapcsolatban az uniós vezetők decemberben hoztak tető alá - jelentette az AFP.

Főként a jobboldali Európai Néppárt, a parlament legnagyobb frakciója találta úgy, hogy túlságosan nehézkes döntéshozatali mechanizmust fogadtak el bankok felszámolásának engedélyezésére. Emellett hosszúnak találták azt a tízéves időszakot, amely a korábbi szabály szerint a közös bankkonszolidációs alap feltöltésére rendelkezésre állt volna.

A megroggyant pénzintézeteket egyetlen hétvége alatt be lehet zárni, ami meg fogja erősíteni az európai bankok iránti bizalmat - fejtegette Corien Wortmann-Kool, a néppárt egyik megbízottja, aki részt vett a tárgyalásokon. Az új szabályok háttérbe szorítják a politikai befolyást: azonos elbánást garantálnak minden pénzintézetnek, amely részese az európai bankuniónak, független attól melyik országhoz tartozik.

Két láb a háromból

Az európai bankunió célja, hogy megtörje azt az ördögi kört, amelyben az államok és a pénzintézetek egymást finanszírozzák, így egyikük fizetőképességének megrendülése a mélybe rántja másikat is. A háromlábú konstrukció első eleme a 130 európai bankot átfogó közös bankfelügyelet (SSM), amely az Európai Központi Bankon (ECB) belül idén novembertől indulhat. A második a közös bankszanálási mechanizmus (SRM) - erről állapodtak meg most -, míg a harmadik a közös betétbiztosítás lenne, amelynek megvalósulása egyelőre bizonytalan.

Az SRM feladata, hogy szanálja a megrendült bankokat. Az ezzel kapcsolatos döntéseket egy az EP, az Európai Bizottság, az ECB, a tagállamok és a nemzeti felügyeletek képviselőit magában foglaló testület hozza meg. Az ECB jelzi, hogy mely bank került bajba, majd bizonyos korlátokkal ez a testület dönt a beavatkozásról. Ehhez rendelkezésére áll majd egy pénzügyi alap, amelyet a bankok befizetéseiből töltenek fel nyolc év alatt. A cél az, hogy 55 milliárd euró álljon rendelkezésre a csődbe ment bankok szanálásához.

Az SRM-mel kapcsolatos döntés meghozatalát a májusi európai parlamenti választások tették sürgőssé. A bankunió elég vontatottan haladó kiépítése még jobban lelassult volna, ha ez a feladat a következő EP-re hárul.

A bizottság közleménye szerint az Európai Parlament az erről szóló jogszabályról az áprilisi plenáris ülésén szavaz, majd ezt követően az Európai Tanács formálisan is elfogadja a szabályozást. Az SRM 2015. január 1-től lép hatályba, a bankmentő és szanálási funkciókat pedig 2016. január 1-től kell alkalmazni a bankmentési és szanálási irányelv alapján.