Nem áll jól Görögország szénája az eurózónás pénzügyminiszterek (eurócsoport) hétfői ülése után. A tárgyalás gyorsan összeomlott, a felek kevesebb mint négy óra után felálltak a tárgyalóasztaltól. Az eurócsoport ragaszkodik ahhoz, hogy Görögország az előző kormány idején elfogadott, szigorú feltételek vállalása mellett kapja meg az EU-IMF hitel legújabb részletét, míg a görögök áthidaló kölcsönt akarnak arra az időre, amíg új támogatási programot alkudnak ki.

Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter szerint a hitelezők azt akarták aláíratni a görög kormánnyal, hogy vállaljon kötelezettséget a jelenlegi EU-IMF program sikeres lezárására, holott az új athéni vezetés éppen arra kapott felhatalmazást a választóktól, hogy feladja ezt a programot. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke szerint új athéni kormány elképzeléseinek megvitatásáig a jelenlegi mentőprogramot kéne meghosszabbítani. Görögország péntekig kérheti ezt, enélkül a mentőcsomag a hó végén kifut.

Varufakisz a tárgyalások összeomlása ellenére igyekezett megnyugtatni a piacokat. Kijelentette, hogy nincs kétsége afelől, hogy a következő 48 órában közös nevezőre juthatnak Görögország sorsáról - azaz megtalálják a feltételek megfelelő szövegezését -, és végre elkezdődhet az érdemi munka is.

Felháborító - kifakadt a Nobel-díjas közgazdász

Paul Krugman, Nobel-díjas amerikai közgazdász a blogján abszurdnak nevezte a tárgyalásokat. Szerinte az európai döntéshozók bölcsességének hiánya "elképesztő és felháborító". Krugman úgy látja, hogy az eurócsoport figyelmen kívül hagyja a görög költségvetés 4,5 százalékos elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - GDP arányos többletét. Ennek fényében szerinte a görögök jogosan ragaszkodnak az EU-IMF program feltételeinek megkönnyítéséhez.

Kurgman úgy véli, hogy az eurózóna vezetői nem értik, hogy a 2015-ös Görögország nem a 2010-es Írország. Emiatt a erőszakos fellépés nem vezet sehova. Az is lehet - és a közgazdász sztár ezt tarja valószínűbbnek -, hogy tesztelik a görög döntéshozók idegeinek tűréshatárát. Ahelyett, hogy segítséget nyújtatának, inkább Görögország csődjét szeretnék látni, és talán az eurózónából való távozását is, amivel példát is statuálnának más segítséget kérő államoknak.

Nincs lelkesedés

A hírt persze a pénzpiacok sem fogadták kitörő lelkesedéssel, az euró gyengült a dollárral szemben, a tőzsdék pedig estek. A Commerzbank a korábbi 25 százalékról 50 százalékra emelte annak esélyét, hogy Görögország elhagyja az eurózónát. Ez pedig sokak szerint a katasztrófával lenne egyenlő, pláne, ha rendezetlen módon - a döntéshozók szándékaival szemben, véletlenül - történne meg.

Egyes vélemények szerint már Görögországnak már március végére likviditási problémái lehetnek, ha nem sikerül megállapodnia a donorokkal. A piacról pedig egyelőre nem tudja finanszírozni magát az ország.

A tőkekivonás is folyamatos. Egy a Reutersnek nyilatkozó bankár szerint a görög bankokból mintegy 2 milliárd eurónyi betétet vonnak ki hetente. Ha ez folytatódik, akkor a bankok 14 hét alatt kifuthatnak a forrásaikból - véli a JP Morgan. Ez a számítás azon alapul, hogy az Európai Központi Bankon (ECB) és a görög jegybankon keresztül maximum 108 milliárd eurónyi forrás állhat a rendelkezésükre, amelyből 80 milliárdot már felhasználtak.

Mi jöhet ezután?

A tárgyalások összeomlását követően meglehetősen megosztott elemzői vélemények láttak napvilágot azzal kapcsolatban, mi a következő lépés. Gizem Kara, a BNP Paribas elemzője a Finacial Timesnak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a hétfői tárgyalások eredménytelensége megerősítette az elhúzódó patthelyzet veszélyét.

A Rabobank szakértői optimistábbak: szerintük megszülethet a megállapodás. Az ugyan politikailag elfogadhatatlan a görögöknek, hogy csak "némi enyhítést" kapjanak, ugyanakkor nem akarják elhagyni az eurózónát. Az eurocsoport viszont a keménykedéssel inkább azoknak a spanyol, portugál politikai erőknek üzen, amelyek az új görög kormánypártokhoz hasonlóan erősködnének a hitelfeltételek könnyítése érdekében. Ugyanakkor az eurótagállamok sem akarják, hogy Görögország kilépjen az eurózónából.

A Sberbank elemzői arra számítanak, hogy lesz megállapodás a mentőcsomag meghosszabbításáról, mert a patthelyzetet az euró is megszenvedheti - idézte a szakértőket a Wall Street Journal. Lee Hardman, a Bank of Tokyo-Mitsubishi UFJ devizapiaci szakértője viszont egyre valószínűbbnek látja, hogy Görögország a hónap végén kilép a jelenlegi mentőprogramból. Ezután felgyorsulhat a tőkekivonás a görög bankokból, míg végül az ECB kénytelen lenne beszüntetni tőkéjük pótlását. A görög kormány is rákényszerülne a pénzforgalom korlátozására, így végül Görögország érzékeny búcsút vehet az eurótól.