Vajon megismételheti-e egy gazdag, fehér fickó, Michael Bloomberg azt a varázslatot, ami az amerikai Demokrata Párt színeiben utoljára Barack Obamának jött össze? Első elnökválasztási kampányában, 2008-ban a futottak még mezőnyből indulva megnyerte az előválasztást (Hillary Clintonnal szemben), majd az elnökválasztást is (John McCainnal szemben). A demokraták előválasztásán szereplő két erősen baloldali elnökjelölt-aspiránstól gyors választ kapott - emlékeztet Edward-Isaac Dovere, az amerikai The Atlantic publicistája, aki azt számolgatja, mennyiből lehet megnyerni az USA elnökválasztását.

Elizabeth Warren és Bernie Sanders szenátorok azonnal elutasították a lehetőséget, hogy Bloomberg több mint 52 milliárd dolláros vagyonából - amivel a világ 14. leggazdagabb embere - mintegy megvásárolhatja a párt elnökjelöltségét. Ahogy Sanders kampánymenedzsere, Faiz Shakir fogalmazott Sanders támogatóinak küldött e-mailjében:

Kapcsolódó

Nem erre van szüksége Amerikának: nem egy újabb milliárdosra, aki arra használja vagyonát, hogy megpróbálja megvásárolni az elnökválasztást.

Trump nem pénzzel nyert

Ezzel Donald Trumpra célzott, aki Bloomberghez hasonlóan külsős indulóként jelent meg a Republikánus Párt 2016-os előválasztási kampányában, amelyben - akárcsak a demokratáknál 2019-ben - tucatnyi induló szállt ringbe. Trump kifejezetten dicsekedett vele, hogy nincs szüksége nagy anyagi támogatókra, mert saját vagyonából tudja finanszírozni kampányköltsége javát.

Az Investopedia idézi a Center for Responsive Politics pénzügyi adatait, amelyekből kiderül, hogy Hillary Clinton, a demokraták akkori elnökjelöltje közel kétszer több pénzből kampányolt, mint Trump. Clinton teljes kiadása 768 millió dollár volt, míg Trumpé 398 millió. Az is igaz ugyanakkor, hogy az előbbi saját vagyonából 1,4 millió dollárt tolt be a választási kampányba, míg az utóbbi több mint hárommilliárd dolláros vagyonából 66 milliót.

Bloomberg csapatát láthatóan nem érte váratlanul a vád, hogy főnökük meg akarja vásárolni a választásokat. Igen, a pénznek nagy szerepe van a szavazók megdolgozásában - mondják -, és ha erre van szükség, hogy Trumpot leváltsák, akkor jó célra költik el ezt a pénzt. Ők ugyanis úgy gondolják, hogy egy erősen baloldali jelölt, mint Warren vagy Sanders nem érheti el ezt a célt, a mérsékelt demokrata jelöltek, elsősorban Joe Biden volt alelnök pedig nem igazán állnak jól az előválasztási versenyben. Biden például jóval kevesebb pénzt gyűjtött, mint az előbbi két versenytársa.

A 2020-as amerikai elnökválasztás eddigi kampánybevételei (millió dollár)
Dondal Trump, az USA elnöke165,67
Bernie Sanders szenátor73,80
Elizabeth Warren szenátor60,05
Pete Buttigieg, South Bend polgármestere50,94
Tom Steyer volt hedge-fund-menedzser49,63
Joe Biden volt alelnök36,76
Kamala Harris szenátor36,46
Cory Booker szernátor18,21
Amy Klobuchar szenátor17,39
Adrew Yang vállalkozó15,02
Forrás: opensecrets.org

Mennyit szánhat rá?

A The Atlantic szakírója megkérdezte Bloomberg egyik tanácsadóját, aki évek óta dolgozik neki, hogy szerinte mennyit szánna a milliárdos vagyonából az elnökválasztási kampányra? Egy-, vagy két-, vagy hárommilliárd dollárt? Az előválasztásokhoz értő szakértők szerint Bloomberg 500 millió dollár kiadással megvásárolhatná az előválasztási győzelmet. Erre kellene még több száz milliót rápakolnia, hogy demokrata elnökjelöltként lengyel esélye elpáholni Trumpot.

Jó összehasonlítási alap, hogy - mint az Investopedia számaiból kiderül - a 2016-os kampány két éllovasának összes kampánykiadása 1,16 milliárd dollár (nagyjából a budapesti 4-es metró költsége) volt, míg négy évvel korábban ez a költség megközelítette a kétmilliárd dollárt. A kampánykiadások egyébként őrült tempóban nőnek: a 2012-es összeg négyszerese volt a 2000-es kiadásénak. A 2020-as kampányban Trump és a demokrata elnökjelölt-aspiránsok 2019 októberéig összesen 624,4 millió dollárt gyűjtöttek.

Mint tanácsadói beszámolójából kiderült, Bloomberg nem így költ a kampányaira. A New York-i polgármesterségért folytatott versenyben terveket várt munkatársaitól, amelyek bemutatták, hogy egy-egy kiadás hogyan hozhat neki szavazatokat. Ha meggyőzték, aláírta a számlát. A hozzá közelálló szakértők szerint most is így tenne: nem határozna meg kiadási korlátot, hanem esetről esetre vetné össze a költségeket a remélt - szavazatokban mérhető - haszonnal.

Választási matek

Bloomberg a 2001-es New York-i választási kampányban összesen 74 millió dollárt kötött, azaz szavazatonként 99 dollárt - idézi a The Atlantic cikke a New York Times elemzését. A következő kampányban, 2005-ben a cech 85 millióra, illetve szavazatonként 112 dollárra nőtt, a 2009-esben, amit majdnem elvesztett, 102 millió dollár volt a teljes kiadás és 174 dollárba került egy-egy szavazat.

Ezek közül bármelyik szavazatonként számolt költség jóval nagyobb, mint amekkora összegbe az eddigi elnökválasztásokon került egy-egy voks. Például Clintonnak nagyjából egyenként 12 dollárjába került a 65 millió szavazat, amivel az arányos választást megnyerte, miközben azt, ami számít, a győztes mindent visz elvén alapulót elvesztette.

Bloomberg, ha elindul, kihagyja az első előválasztásokat, és csak március elején az úgynevezett szuper kedden száll be a küzdelembe, amikor tucatnyi államban tartanak szavazásokat és az elnökjelölt-aspiránsok sok száz támogató kongresszusi delegáltat szerezhetnek. A 2009-es költéssel számolva minden egyes érintett államban hét-hétmillió dollárt költhet reklámokra és más promócióra.

Puszta matek

A The Atlantic cikkírója szerint Bloomberg választási indulása tiszta matematika lenne. Azt kellene kiszámolnia, mennyit kell költenie hagyományos hirdetésekre, innovatív, új digitális promócióra és hány embert kell felfennie kampányához ahhoz, hogy nyerjen. A milliárdos abban bízhatna, hogy a tévécsatornák reklámszüneteit elárasztó hirdetéseivel meg tudja verni Trumpot, aki egy tévés valóság show-nak köszönhette, hogy országosan jól ismert celeb lett.

És ez az, ami a The Atlantic újságírója szerint alátámasztja, hogy vélhetően ő lenne a legesélyesebb versenytársa a regnáló elnöknek. Egy biztos: ha elindul, akkor az elnökválasztást eldöntő államokban a megugró hirdetési kereslet meg fogja dobni a reklámok árát.