Egy nappal korábban a felek között diplomáciai jegyzékváltás történt a 2021. február 5-én lejáró szerződés 2026. február 5-ig tartó meghosszabbításáról. Az orosz külügyminisztérium a maga részéről elfogadhatónak nevezte az utolsó érvényben lévő kétoldalú fegyverzetkorlátozási megállapodás fél évtizedes hosszabbítását, amely a két ház általi jóváhagyást követően az erről rendelkező törvény közzététele után lép hatályba - írja az MTI.
A jogszabály tervezetét Vlagyimir Putyin orosz elnök kedd este terjesztette be a parlament alsóházának, miután telefonon beszélt amerikai hivatali partnerével, Joe Bidennel. Putyin a davosi fórum alkalmából szerdán elmondott videoüzenetében "a helyes irányba tett lépésnek" nevezte a szerződés meghosszabbítását, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az ellentétek a világon továbbra is "spirálba csavarodnak".
Komoly nézetkülönbségek vannak a felek között
A szerződéshosszabbítás szükségességében és fontosságában mindkét fél egyetért, ám ennek ellenére egyelőre nincsenek meg a feltételei az orosz-amerikai kapcsolatok "újraindításának" - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A két elnök a keddi, mintegy fél órán át tartó, orosz kezdeményezésre létrejött telefonbeszélgetés során rámutatott a meglehetősen komoly nézetkülönbségekre, de mégis hangsúlyozta a párbeszéd folytatásának fontosságát - mondta Peszkov.
A személyes találkozó lehetőségéről a telefonbeszélgetés során nem esett szó. Putyin és Biden 2011-ben a Kremlben már találkozott, és megállapodott abban, hogy "eléggé őszintén fog beszélni egymással". Tíz évvel ezelőtti moszkvai útja során Biden - még alelnökként - orosz ellenzékieknek azt mondta, hogy az akkor a miniszterelnöki tisztséget betöltő Putyin helyében nem indulna a 2012-es elnökválasztáson, mert az sem Oroszországnak, sem neki nem válna hasznára.
Tovább tárgyalnak
Peszkov elmondta, hogy Putyin és Biden a keddi kapcsolatfelvétel során kifejezte készségét az előző amerikai kormányzat által - Donald Trump elnöksége idején - felmondott. az országok feletti átrepülést biztosító Nyitott Égbolt szerződéshez való visszatérésre. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tárgyalást folytatni csak akkor lehet, ha az amerikai fél is készen áll erre.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak nyilatkozva "komoly külpolitikai sikerként" értékelte az Új START módosítás nélkül történt, öt évre szóló meghosszabbítását. A tisztségviselő szerint a Fehér Ház új csapatát "egyfajta pragmatizmus és egészséges hozzáállás" jellemzi ebben a témában. Moszkva párbeszédre számít Washingtonnal a hadászati stabilitás kérdésében, különös tekintettel az elsőcsapásmérő eszközökre.
Az Új START az 1991-ben Mihail Gorbacsov akkori szovjet elnök és George H.W. Bush volt amerikai elnök által megkötött START-1 utódja. Dmitrij Medvegyev orosz és Barack Obama volt amerikai elnök írta alá 2010-ben, és 2011-ben lépett hatályba.
A megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig - beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is - 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe.
Oroszország többször tett javaslatot az egyezmény meghosszabbítására. Erre az Egyesült Államok sokáig nem reagált, és felvetette Kína bevonását a tárgyalásokba. Marshall Billingslea, az előző amerikai kormányzat fegyverzetellenőrzéssel és a tárgyalásokkal foglalkozó különmegbízottja október végén kijelentette: elvi megállapodás született az Új START meghosszabbításáról. Akkor ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter cáfolta. Később Putyin tett ismét javaslatot az egyezmény feltétel nélküli egyéves érvényben tartására, a feltételek újratárgyalása mellett, de azt az amerikai fél elutasította - írta az MTI.