Az amerikai növekedés ereje a tengerentúli vállalatokat is arra ösztönzi, hogy az Egyesült Államokban fektessenek be, arra fogadva, hogy a növekedés még mindig gyorsul és megelőzi a többi nagy gazdaságot. Viszont ez a folyamattal a legtöbb ország nem jár jól: például az amerikai fogyasztók, akiket több ezermilliárd dollárnyi költségvetési ösztönző pénzzel támogatnak, elkapkodják a feldolgozott termékeket és a ritka anyagokat, amik miatt globális hiány alakul ki egyes árucikkekből.

Az amerikai gazdasági teljesítmény az év utolsó három hónapjában éves szinten több mint 7 százalékkal bővül, az előző negyedévi 2 százalékról az atlantai Federal Reserve Bank által közzétett korai becslések szerint. A JPMorgan Chase szerint ehhez képest a negyedik negyedévre az euróövezetben 2 százalék körüli, Kínában pedig 4 százalékos éves szintű növekedést várnak. Az amerikai növekedés épp az, ami elveszi a levegőt a többi nagy gazdaságtól - kezdi cikkét a Wall Street Journal.

Kapcsolódó

A nagyobb amerikai kikötők idén csaknem 20 százalékkal nagyobb konténerforgalmat bonyolítottak, mint 2019-ben, még akkor is, amikor a nagy európai kikötők, például Hamburg és Rotterdam volumene nagyjából stagnál vagy elmarad a 2019-es szintektől. Az Alphaliner hajózási adatszolgáltató szerint a legforgalmasabb amerikai konténerkikötők a volumenek ugrásszerű növekedésével a globális rangsorban megelőzik ázsiai és európai társaikat.

"Európában a tartós fogyasztás semmi olyat nem mutat, mint az Egyesült Államokban jelenleg is tartó fellendülés" - mondta Fabio Panetta, aki az Európai Központi Bank hattagú igazgatótanácsának tagja, egy múlt havi beszédében. A tartós fogyasztási cikkek fogyasztása az ECB adatai szerint az Egyesült Államokban mintegy 45 százalékkal emelkedett a 2018-as szint fölé, az euróövezetben azonban csak mintegy 2 százalékkal. Kínában a gyárkapuárak - vagyis amennyiért eladják a termékeket a termelők - messze meghaladják a fogyasztói árakat, ami a gyenge belföldi kereslet és az erős tengerentúli kereslet közötti szakadékot jelzi, amelyet különösen a kínai feldolgozott termékek iránti amerikai éhség hajt.

Bár a globális ellátási láncok összefonódása is szerepet játszik a globális infláció hajtóerejében, a közgazdászok és a központi bankárok egyre inkább a rendkívül erős amerikai keresletre mutatnak rá, mint a kiváltó okra.

"Kiszorítjuk más országok fogyasztóit? Valószínűleg" - mondta Aneta Markowska, a New York-i Jefferies vezető pénzügyi közgazdásza. "Az amerikai fogyasztók a költségvetési politika eredményeként sokkal nagyobb vásárlóerővel rendelkeznek, mint máshol. Európa ennek következtében jövőre stagflációs forgatókönyvbe kerülhet" - vélekedett a szakember.

A Bank of England adatai szerint az Egyesült Államokra jut a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet 2019 vége óta tartó, nagyjából 22 százalékpontos növekedésének csaknem kilenctizede a fejlett gazdaságok között. 

Lars Mikael Jensen, az A.P. Moller-Maersk A/S konténerszállító óriáscég hálózati vezetője szerint a globális ellátási láncok összeomlása a nagyon erős amerikai kereslet miatt alakulhatott ki. "Olyan ez, mint egy sor az autópályán. Az Egyesült Államokban megnövekedett volumen... elvonja a hajókat más piacoktól" - mondta Jensen. "Az egyik helyen jelentkező problémák máshol is problémákat váltanak ki, globális világban élünk" - tette hozzá.

Brutális növekedés, erős fojtogatás

Elemzők szerint az amerikai gazdaság 2021-ben valószínűleg 6 százalék körüli, 2022-ben pedig 4 százalék körüli vagy annál is nagyobb mértékben fog növekedni, ami az elmúlt évtizedek legmagasabb bővülési üteme. A Deutsche Bank elemzői szerint az erős amerikai növekedési lendület 2023-ra csaknem hét évtized óta a legalacsonyabb szintre szorítja a munkanélküliségi rátát. Ez mindenképpen jó hír a félidős választásokra készülő Demokrata Pártnak és Joe Biden elnöknek, de a világ inkább megszenvedi.

Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye a JPMorgan Chase szerint a jövő év elején valószínűleg meghaladja a járvány előtti pályát, míg a kínai és a feltörekvő piacok kibocsátása 2023-ig mintegy 2 százalékkal marad el attól a szinttől.

A Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements, BIS), a svájci székhelyű jegybank adatai szerint az amerikai bérek évente mintegy 4 százalékkal nőnek, ami meghaladja a válság előtti tendenciát, míg az euróövezetben kevesebb mint 1 százalékos a növekedés. Vagyis az amerikai fogyasztók fizetőképesebbek lesznek mint az európai ügyfelek.

A Fed közölte, hogy gyorsabban visszafogja Covid-19 kötvényvásárlásait, és előkészíti a terepet a jövő tavasszal kezdődő kamatemelés-sorozathoz. Európában pedig az ECB tett ígéretet arra, hogy legalább 2022 októberéig folytatja a kötvényvásárlásokat, és azt mondta, hogy jövőre valószínűleg nem emel kamatot. A világjárvány hatását, valamint az ingadozó élelmiszer- és energiaárak változásait figyelembe vevő adatok szerint a két évre vetített infláció az Egyesült Államokban 3 százalék fölé emelkedett, ami nagyjából kétszerese az euróövezeti szintnek.

"Az eredetileg 2022-re várt, a járvány utáni erős fellendülés még mindig nem valósult meg" - mondta Timo Wollmershäuser, a német Ifo agytröszt előrejelzésekért felelős vezetője. Az intézet a közelmúltban 1,4 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkentette a 2022-es németországi növekedési előrejelzését, a folyamatos ellátási szűk keresztmetszetekre és a Covid-19 új hullámára hivatkozva.

A mexikói központi bank december 16-án közölte, hogy 0,5 százalékponttal 5,50 százalékra emeli irányadó kamatlábát, miután az infláció 20 éves csúcsra, 7,4 százalékra emelkedett. Oroszország központi bankja pénteken közölte, hogy 1 százalékponttal 8,5 százalékra emeli irányadó kamatlábát, és hamarosan ismét kamatot emelhet, miután az infláció közel hatéves csúcsra, 8,4 százalékra emelkedett. Vagyis a világ megszenvedi, hogy az amerikai gazdaság masszív növekedésben van.

Magyarországon az infláció novemberben 7,5 százalék volt éves alapon nézve. A jegybank már 3,3 százalékra emelte a kamatszintet, mikor december elején heti tenderen 20 bázisponttal emelt, pont úgy, ahogy az előző héten is.

Kínából el is jönnek a cégek, az USA-ban telepednek le

A vállalatok pénzt öntenek az Egyesült Államokba, hogy kihasználják a kereslet egyesek szerint tartós növekedését. Bizonyos esetekben közelebb hozzák a termelést az amerikai fogyasztókhoz, hogy elkerüljék a világjárványhoz és a globális kereskedelmi háborúkhoz kapcsolódó kínálati sokkokat. Vagyis Kínából elkezdtek hazatérni az amerikai vállalatok.

A közelmúltbeli amerikai fiskális ösztönzők "nagyobb bizalmat adnak az amerikai piacnak. Ez megkönnyíti a piacra lépést, és megkönnyíti a vásárlók számára is a vásárlást" - mondta Marc Becker, a Siemens Gamesa Renewable Energy SA, egy spanyolországi székhelyű szélturbinagyártó cég offshore vezérigazgatója.

A JPMorgan Chase szerint az Egyesült Államokban idén várhatóan 13 százalékkal nőnek a külföldi beruházási volumenek. Az eurózónában a tőkeberuházások idén várhatóan 3,6 százalékkal nőnek, míg Japánban az üzleti beruházások 0,1 százalékkal emelkednek - jósolja a bank.

Az Oxford Economics szerint az Egyesült Államokba irányuló közvetlen külföldi befektetések a válság előtti szint fölé emelkedtek, és 2021 második negyedévében nagyjából megegyeznek a Kínába irányuló külföldi befektetésekkel. Az Egyesült Államok 2019-ben a világ legnagyobb közvetlen külföldi befektetés-befogadójává vált, és 2020-ban megszilárdította ezt a pozíciót, elsősorban a Japánból, Németországból és Hollandiából érkező magasabb közvetlen befektetéseknek köszönhetően - derül ki a Nemzetközi Valutaalap adataiból.

"Jelenleg minden iparágban mindenki ellenőrzi, hogy okos dolog-e csak Kínában gyártani" - mondta Becker a Siemens Gamesától. A kínai kikötők zsúfoltsága és a növekvő szállítási költségek a hosszú ellátási láncok sebezhetőségét mutatják.