Joe Biden amerikai elnök szerdán nyilvánosságra hozta 2300 millirád dolláros infrastrukturális tervét, amely azt ígéri, hogy felújítja az ország útjait és hídjait, miközben fellendíti az amerikai gyártási szektort és támogatja az idősebb amerikaiak ellátását. Hogy erre pénze is legyen a szövetségi kormánynak, megfordítja a Trump-adminisztráció korábbi társaságiadó-csökkentését, vagyis 28 százalékra emeli a jelenlegi 21 százalékról - ez kifejezetten komoly növelés, de közben az Egyesült Államok történetében továbbra is a második legalacsonyabb a világháború óta.
Mint minden adóemelés, természetesen ez sem tetszik a Republikánus Pártnak, de érvelésükben most nem is a szövetségi kormány túl magas terheit kritizálják csak: szerintük a legtöbb nagy vállalat elkezdi majd a bevételeit transzferálni különböző adóparadicsomokba. Amerikai szemmel nézve egyébként Magyarország is tekinthető ennek: a 9 százalékos kulcs így is kevesebb, mint a fele az államokbelinek.
Ha csak ez lenne a fedezete a hatalmas infrastrukturális programnak, Biden bajban lenne. Számos amerikai multinacionális cég így is kiaknáz az összetett rendszer kiskapuit, és a kormányzati ösztönzőkre és offshore manőverekre támaszkodnak, hogy hatékonyan elkerüljék a szövetségi adók fizetését. Az Adó- és Gazdaságpolitikai Intézet 2019-es tanulmánya szerint 2018-ban a legnagyobb USA-beli vállalatok közül 60 nem fizetett szövetségi jövedelemadót. A vállalatok között olyan nevek szerepeltek, mint az Amazon, a Chevron, a Netflix és a General Motors.
Bár még mindig hiányoznak a részletek (és a szükséges kongresszusi jóváhagyás), Biden azt tervezi, hogy aláássa az egyes offshore technikákat azzal, hogy arra kényszeríti az amerikai cégeket, hogy sokkal magasabb adókulcsokat fizessenek a tengerentúlon szerzett jövedelem után. Ez az arány sok vállalatnál jelenleg 10,5 százalék.
Rögös út lesz
A társasági adó emelése akkor következik majd be, amikor a globális adóelkerülést lehetővé tevő reform ötletét is átveri a kongresszuson és nemzetközi partnereket is talál ehhez. Az OECD tárgyalásokat vezet az új globális társaságiadó-rendszer két pillérének bevezetéséről. Az első pillér a multinacionális vállalatokat annak alapján adóztatná meg, hogy hol találhatók ügyfeleik, és nem a cég székhelye szerint. A második pillér egy globális minimális kulcsot határozna meg, amely lehetővé tenné az államok számára, hogy beszedjék az adókat a vállalatoktól, még akkor is, ha adóparadicsomokba települnek át - írja a Foreign Policy.
Az Egyesült Államok törekszik arra, hogy átvegye a vezetést a kezdeményezés megvalósításában, mivel jelenleg a társaságiadó-spektrum legmagasabb fokán áll a többi gazdag országhoz képest. Janet Yellen pénzügyminiszter és korábbi Fed-elnök vezeti az OECD tárgyalásain az amerikai delegációt, és a szenátusi meghallgatásán is érintette ezt a kérdést, mondván, hogy a globális minimális kulcs leállítja „a társasági adózás legalsó szintjéig tartó, pusztító globális versenyt, és segít visszaszorítani az adóelkerülést.
Míg egy ilyen nemzetközi megállapodás segítené a kormányokat a világ minden táján, hogy több adót szedhessenek be, az egyes országok az elmúlt két évtizedben túlságosan lelkesek voltak ahhoz, hogy a vállalatok egyre kevesebbet fizessenek. Itt érdemes újra Magyarországot hozni példának, mert nálunk 2017-től már egységesen 9 százalék a társasági adó kulcsa, de közben az effektív szint - vagyis a különböző adóalap-csökkentő tételek, adókedvezmények kihasználásával - már csak 5 százalékos befizetést jelent átlagosan. Ez az egész EU-ban - holtversenyben Írországgal - a legalacsonyabb, pontosan azért, hogy külföldi tőkét vonzzon a gazdaságba, ahogy azt Szijjártó Péter külügyminiszter rendre el is mondja, amikor új beruházó érkezik külföldről. Viszont a 28 százalékkal építő Egyesült Államok biztosan nem akar majd ilyen alacsony globális minimum szintet a társasági adónak.
De ahogy arra a Foreign Policy felhívja a figyelmet: 2000 és 2018 között 76 ország csökkentette a társasági adó mértékét - ahogy azt a Washington Post összesítette -, és csak hat emelte őket az OECD szerint. Ma kevesebb, mint 20 országban van a társasági adó mértéke 30 százalék felett, szemben 2000-rel, amikor még 55 kormány hagyta ezt így. Ha tehát Biden és az amerikai lobbierő elég erős, akkor a minimális társaságiadó-szinttel Magyarország akár pórul is járhat. Márpedig Washingtonban nagyon dolgoznak azon, hogy a gigantikus infrastrukturális program megvalósulhasson, és mögéje a republikánusok se nagyon tehetnek mást, minthogy támogatják, mert más esetben megvédenék azokat a társaságokat, amelyek nem az amerikai kormánynak adóznak.